2015.06.01. 10:53
Mind Saul fiát temetjük
A Saul fia című magyar drámáról szólt az idei cannes-i filmfesztivál. A kritikusok és a zsűri kedvence három másik díj mellett elhozta a verseny nagydíját. Az elsőfilmes Nemes Jeles László szerint a mű nem a túlélésről szól, hanem arról, milyen volt Auschwitz. A film kiállás amellett, hogy ember embernek valóban ne legyen farkasa – véli a kritikus.
Mintha megnyertük volna a foci vb-t, úgy kapta fel a fejét az ország, de még a világ is a Saul fia sikerére. A magyar filmet történelminek számító díjeső és lelkesedés fogadta az előző héten a 68. cannes-i filmfesztiválon: a zsűri Nagydíja és a Filmkritikusok Nemzetközi Szövetségének elismerése (FIPRESCI-díj) mellett még két kategóriában jutalmazták a 38 éves, első nagyfilmes Nemes Jeles László rendező munkáját.
Saul fia: a film nem emlékmű, hanem egy általános kiállás amellett, hogy ember embernek valóban ne legyen farkasa.
Fotó: MTI
Nemes Jeles ragaszkodik a szalaghoz
A Saul fia költséges, ám hagyományőrző technikával készült, 35 mm-es celluloidszalagra forgott, így a moziban 4:3-as képarányban lesz látható. Ez azt jelenti, nem szélesvásznú a film (Kovács Gellért filmkritikus szerint ezért olyan érzés nézni, mintha be lennénk zárva a képbe). Nemes Jeles László ragaszkodik ehhez a technikához, a Die Welt című német lapnak elmondta, hogy azért, mert általa „meg kell őrizni a mozi varázsát". – A digitalizáció a filmművészet történetében az első technikai fejlesztés, amely valójában visszalépést jelent, és akár a mozi halálához is vezethet – fogalmazott a rendező egy interjúban.
"Ez a film arról szól, hogy Saul tisztességesen el akar temetni egy magyar gyereket, egyet a százezerből. Ki fogja eltemetni a többit, azt az elégetett százezret? Hetven év után képletesen talán egy kicsit ez a film is, mert ha százezer néző lenne, akkor bizonyos értelemben százezer temetés is lenne egyben" – olvasta fel a rendező a budapesti sajtótájékoztatón a Saul fia aktualitását firtató kérdésekre válaszolva a film történész szakértőjének, [namelink name="Vági Zoltán"] SMS-ét, amelyben arról írt, hogy Magyarországról pár hét alatt százezer gyermeket küldtek Auschwitzba.
Nem marad, aki elmesélje
– A holokauszt témájához csak úgy szabad hozzányúlni, hogy közelebb kerüljünk a történtekhez, ugyanis egyre kevesebb a túlélő. Úgy válik történelemmé, hogy nem marad, aki elmesélje a borzalmakat – beszélt a film témaválasztásáról a film egyik producere, Sipos Gábor. Nemes Jeles László korábban már kifejtette, hogy a koncentrációs táborokat bemutató játékfilmek a túlélésről szóltak, és ez a szemléletmód szükséges volt ahhoz, hogy egyáltalán készülhessenek filmek a témáról. A Saul fia nem ilyen film. – Nem a kivételt akartam megmutatni. Azt akartam megmutatni, hogy milyen volt – beszélt az MTI-nek a Saul fiáról a rendező, akinek megrázó érzés volt a „semmiből a filmes világ közepébe bekerülni".
Röhrig Géza magyar színész (j4), Nemes Jeles László filmrendező (b4) és Clara Royer francia forgatókönyvíró (b3), a Saul fia című magyar versenyfilm alkotói a stáb tagjaival érkeznek a 68. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál díjkiosztó ünnepségére Cannes-ban 2015. május 24-én. Fotó: MTI/EPA/Sebastien Nogier
Kiállás a film, nem emlékmű
A Saul fia azért kapott ennyi díjat és elismerést (a zsűrielnök Coen fivérek, Sophie Marceau színésznő, és a Soá című 9 és fél órás francia dokumentumfilm rendezője, Claude Lanzmann is dicsérte) Kovács Gellért szerint, mert egészen egyedi a formai és a dramatugiai választása. A kivetítőn egy embert követünk végig, aki a Sonderkommando (az egyes koncentrációs táborokban javarészt zsidó foglyokból álló munkacsapatok, amelyek tagjait a meggyilkoltak holttesteinek elégetésére kényszerítettek) tagjaként él – utalt a filmkritikus a Röhrig Géza által megszemélyesített Saulra, akit a vásznon követhetünk.– 2015-ben nem mondhatjuk, hogy nem aktuális téma az, mit él át egy ember egy koncentrációs táborban, hiszen napjainkban is van rá példa – utalt a kritikus az észak-koreai haláltáborok, vagy az Iszlám Állam napjainkban is tapasztalható kegyetlenségére. – Csak remélhetjük, hogy történik valami csoda, és nem kell már hasonlókkal szembesülnünk – folytatta a filmes szakember, miközben itthon sokan csak egy „cinikus vállrángatással rendezik le" ezt a filmet anélkül, hogy látták volna. – Minél több az antiszemita megnyilvánulás, annál inkább szükség van ilyen filmekre. A filmnek alapvetően az a feladata, hogy nagy hatása legyen, a Saul fia pedig ezzel felülemelkedik a gonosz kis vitákon – tette hozzá. – Ez nem egy emlékmű, ez egy általános kiállás amellett, hogy ember embernek valóban ne legyen farkasa.
Zányi Tamás. Fotó: MTI
Megáldva és leköpve
A cannes-i fesztivál óta a filmvilágban hősként ünnepelt alkotók már a kezdetekkor nehézségekbe ütköztek: német, osztrák, francia és izraeli koprodukciós partnereket is kerestek, végül a Magyar Nemzeti Filmalap támogatta egyedül elképzelésüket 321,6 millió forinttal, majd a holokauszt zsidó áldozatainak kártalanításáért küzdő civil szervezet, a Jewish Claims Conference (JCC) is beszállt a büdzsébe.A Saul fiát a Berlináréra nevezték volna, de ott a versenymezőnybe nem válogatták be. Aztán bekerült a cannes-i versenyfilmek közé. A sikereket látva eddig 48 ország vásárolta meg a filmet, Németországban, Ausztráliában, Dél-Koreában és Japánban is bemutatják. A Sony Classic Film vette meg észak-amerikai forgalmazásra, általuk akár az Oscarig is eljuthat. A hazai mozikban hivatalosan csak június 11-én debütál a film, de a szakma már láthatta. – Azt az érdemet nem vehetjük el Andy Vajna producertől, a filmipar megújításáért felelős kormánybiztostól, hogy valamit megérzett a filmmel kapcsolatban, amikor rábólintott a támogatására. Még akkor sem, ha látszott a cannes-i eredményhirdetés után, meglepődött a hatalmas sikeren. Valóban katarktikus, ami a filmmel történik – ezt minden túlzás nélkül mondhatjuk – a Saul fiáról szólt az egész fesztivál, amire emberemlékezet óta nem volt példa – fogalmazott a filmkritikus.
Sipos Gábor, a film egyik producere. Fotó: MTI
Benne marad az idegrendszerben
Zsótér Sándor, a filmben az orvost alakító Kossuth-díjas magyar színművész, dramaturg, rendező már akkor boldog volt, amikor meghívták a Saul fiát a fesztiválra. Elmondása szerint nem kellett győzködni, hogy eljátssza az orvos szerepét a filmben, megtiszteltetésnek érezte, hogy meghívták a próbafelvételekre. – Nagyon rokonszenves volt, ahogy Nemes Jeles László instruált. A kezembe adta Nyiszli Miklós Dr. Mengele boncolóorvosa voltam című könyvét, ami után nem tudtam magamhoz térni. Nem tudtam aludni, gyomorba vágott az egyszerű mondataival, csak a tényekre szorítkozó leírásaival. Nehéz vele élni, de ez volt az egyik legnagyobb segítség, amit adott a rendező – fogalmazott. – A szerep is benne maradt az idegrendszeremben. Élem az életemet, de felforgatott, mert nagyon durva, közeli és csúnya tud lenni egy film, ami az emlékekben megmarad. Ennél talán érdekesebb, hogy azokra hogyan hat, akik nézik. Nagyon hiszek abban, hogy nyomot hagy, mert nagyon hiszek az értelemben – tette hozzá.A győztes csapat
Nemes Jeles László Türelem című, 35-mm-es kisjátékfilmjét díjazták már a hazai filmszemlén, és szerepelt a Velencei Nemzetközi Filmfesztivál versenyprogramjában, jelölték az Európai Filmakadémia rövidfilmdíjára. Második, The Counterpart című 2008-as kisfilmjét ugyancsak számos fesztiválon mutatták be, díjat nyert többek között Bukarestben, Bergamóban és Valenciában. E két rövidfilmje, Az úr elköszönnel együtt több mint száz nemzetközi fesztiválon vett részt, ahonnan harmincnál több díjat hozott el. A rendező több mint 15 évig élt és tanult Párizsban, de New York-i filmes iskolát is végzett.
Nemes Jeles László a zsűri nagydíjával. Fotó MTI
Külföldön ismerte meg a Saul fia társforgatókönyvíróját is, Clara Royert, aki egyetemi oktató, kutatási területe a két világháború közötti magyar irodalom. 2011-ben Csillag című regényével robbant be a kortárs francia irodalomba. A kötetben magyar származásáról is ír. A Sault alakító Röhrig Géza New Yorkban él, ám magyarul írja verseit, prózai szövegeit. A rendszerváltás előtt Röhrig a hatóságok által betiltott legendás Huckleberry punkegyüttes alapítója és frontembere volt, jelenleg rabbinak készül.
