Csanytelek nem akar Szilícium-völgy lenni

A 3004 lelket számláló Csanyteleken a következetes gazdálkodás mellett a kistérségnek is köszönhető, hogy az önkormányzat hat év után ledolgozhatta a forráshiányt. A 278 milliós költségvetésű helyhatóság helyett az iskolát és az óvodát is a Csongrádi Kistérségi Többcélú Társulás tartja fenn. Jórészt ennek köszönhető, hogy idén a községnek saját forrásaiból tízmillió forinttal kevesebbet kellett hozzátenni az iskola és óvoda működtetésének költségeihez. A kormány most a kistérségi társulások működésére szánt pénzt is kurtítja. Pedig a csongrádi kistérség tagjai komolyan vették, hogy ez a jövő számukra. Csongrád, Csanytelek, Felgyő és Tömörkény úgy szerződött, hogy Csongrád nem kényszerítheti rá akaratát a falvakra, és fordítva sem megy, muszáj megegyezniük. Eddig ez sikerült. A csanyteleki óvoda nyert 122 millió forintot, bővítésre, felújításra. Az önkormányzat 400 ezer forintért kisajátította azt a portát, amit az előző faluvezetés 20 ezerért eladott, így lesz lehetőség a bővítésre. A polgármester, a független [namelink name="Forgó Henrik"] elmondása szerint az elmúlt hat évben mintegy 700 millió forintnyi pályázati pénz jött Csanytelekre. De lenne mit mesélniük arról, hogy a pályázatoknál az esélyegyenlőség elve helyett ma is az erősebb kutya elve érvényesül. A kistelepüléseknek kicsi az érdekérvényesítő képességük.

Nem tudni, jövőre lesz-e forráshiány, mit hoz a válság. Az azonban biztos, hogy 2009-ben három út építésére pályáznak, piacot terveznek a Radnóti útra, és egy parkolót a Kossuth úton. – Készíttetjük az agráripari-parkot, van olyan cég, amely betelepülne. Azt szoktam mondani, a Nagy-Hajlatból sosem lesz Szilícium-völgy; ide nem fog jönni a Suzuki, se a Mercedes, a mezőgazdaságból, élelmiszeriparból lehet és kell megélni. Ezt bizonyítja az újonnan alakult szövetkezet, amelynek paprikájáért sorban álltak a vevők, mert egységes minőséget és nagy mennyiséget produkált. Nem kérdés ma már, hogy az önkormányzatnak részt kell-e venni a munkahelyteremtésben: ez a kötelessége. Mert ha a szülőnek nincs munkája, elmegy a család is, és akkor nem lesz szükség óvodára, iskolára sem. Csökken a finanszírozás, és elolvad a település.

Mérnökszemmel

Az 52 éves [namelink name="Forgó Henrik"] gyárszerelő üzemmérnök, hegesztésre, anyagvizsgálatra, minőségbiztosításra is szakosodott. Dolgozott magyarországi nagyberuházásokon, németországi atomerőműveknél. 2002 óta polgármester. – Ha nem lenne a Mol, a kormány alig tudná teljesíteni a pályázati kifizetéseket – mutat rá egy érdekes összefüggésre. – És míg a Mol befizetéseinek ekkora hatása van a költségvetésre, a megújuló energiához nem elég komolyan viszonyul a kormány. Ha Németország alatt ilyen termálkincs lenne, mint alattunk, az az ország már régóta ellátná Európát primőr zöldséggel, összes intézményét geotermikus energiával fűtené, villamos erőműveit is erre alapozná. De mi nem erre megyünk, a magas gázárból befolyó jövedék meg áfa gyógyítja a költségvetést, ami nem fog meggyógyulni.