Nem szentírás, ami az interneten van: idejében kell védekezni a virtuális veszélyek ellen

Nem várt látvány fogad a csanyteleki iskola informatikatermében: a falakon körben mindenhol tenyérlenyomatok. A színes nyomokat az első informatikatábor, 2014 óta gyűjtik, öt év alatt már százhatvanan nyomták oda a mancsukat. A nagyobbak össze is mérhetik, mennyit nőtt a kezük az első falfestés óta.

A számítógépek előtt nagy a nyüzsgés, a fiúk és lányok éppen lázasan dolgoznak, egy felhőbe gyűjtik a legkönnyebben feltörhető jelszavakat. A nagy munka általában nevetésbe torkollik, észre sem veszik, hogy ők most ta­­nulnak. A társaság vegyes, a hét-nyolc évestől a tizenhat-tizennyolc éves középiskolásig vannak itt gyerekek. – A korábbi diákjaink is vissza­­járnak hozzánk, a na­gyok is tanítják a kicsiket. Én do­­bom fel a témákat, de együtt dolgozunk. Nincs kötött tananyag, a mindennapokban előforduló problémák megoldását tartom fontosnak. Most például azzal foglalkozunk, hogy a gyerekek megéljenek és túléljenek az in­­terneten – be­szélt a táborról Berkecz József, az iskola informatikata­nára.

A gyerekek közben szorgosan keresgélik a leggyengébb jelszavakat, de van, aki közben szünetet tart és játszik egy kicsit. A táborban arra is odafigyelnek, hogy ne egyfolytában a gép előtt üljenek a gyerekek, a robotprogramozás alapjait, a parancs­szavakkal irányítást például játszva, egy széklabirintuson egymást terelgetve tanulják meg. Emellett komoly dolgokról is szó esik, foglalkoznak az adatbiztonsággal és a netes zaklatással is.

– A mai gyerekekre leselkedő egyik legnagyobb veszély, hogy nincs saját tudásuk, „szentírásnak" vesznek mindent, ami az in­­terneten van. A módszeres kétkedést is szeretnénk megtanítani nekik. A szülők feltételezik, hogy a gyerekek tudják használni a ne­­tet, pedig még ők maguk sem tudják igazán. Fontos az is, hogy hogyan tudják összekötni és szétválasztani a saját és a virtuális személyiségüket – mondta el a táborszervező.

A gyerekek többsége vissza­járó, a 12 éves Forgó Csanád is a kezdetek óta itt van, jó barátja, Bencze Bálint pedig már harmadszor van itt, bár még csak 9 éves. – Jelszavak biztonságával, netes veszélyekkel foglalko­zunk. Az én egyik fiókomat is feltörték, lehet, hogy gyenge volt a jelszó – mesélte Csanád. – Azért játszani is szoktunk, a gépen is meg az ud­­varon is – teszi hozzá Bálint. – Azért jó ide járni, mert jó dolgokat hallunk, és jobb együtt játszani, mint neten keresztül beszélgetni – összegeztek a fiúk.