Üres lakás sok van, önkormányzati kevés

A devizahitelek kockázata és a megszűnő munkahelyek miatt egyre többen kényszerülhetnek szociális bérlakásba, a megnövekedett igényekkel viszont nem tudnának mit kezdeni az önkormányzatok. A bérlakásállomány hosszú évek óta nem bővült Csongrádon, Szentesen utoljára 2004-ben és 2005-ben épült bérlakás, abban a két évben 29-cel nőtt a kiadható otthonok száma. A Tisza-parti városban 183, a Kurca partján pedig mintegy 450 ilyen önkormányzati lakást tartanak nyilván. Csongrádon jelenleg 30-an, Szentesen több mint 50-en szerepelnek a sürgősségi rászorultsági listán, de ezenfelül még 100, illetve 200 igénylő jelentkezett a polgármesteri hivataloknál. Mindkét településen évente legfeljebb 15-25 bérlakásba költözhet be bérlő.

Szentesen közel 450, Csongrádon 183 bérlakás van – és többször ennyi
üres ingatlan lehet a két városban. Fotó: Segesvári Csaba
A magántulajdonban lévő lakások bérleti díja annyira magas (körülbelül háromszorosa az önkormányzati lakásokénak), hogy nem jelent megoldást a probléma kezelésére. Ennek tükrében gondolatébresztő adat, hogy Csongrádon tízszer, Szentesen másfélszer annyi magánlakás áll üresen, mint ahány kiutalható szociális bérlakása van a helyi önkormányzatnak. Bár konkrét kimutatás ezt nem támasztja alá, de a hivatalok – népszámlálási és egyéb – vizsgálatai rávilágítottak, hogy Szentesen például a 13 ezer lakóingatlan legalább 5 százaléka, Csongrádon pedig a 7200-ból több mint 1100 valójában lakatlan. Ha ezek a becslések túlzóak, akkor is több száz olyan lakás vagy ház van a két településen, amit fel lehetne használni a lakhatási gondok enyhítésére.

Éveket kell várni az olcsón bérelhető otthonokra
Szentesen és Csongrádon. Fotó: Segesvári Csaba
– Ha be tudnánk vonni ezeket a szociális bérlakásprogramba, nem lenne gondunk – nyilatkozta lapunknak [namelink name="Csányiné Bakró-Nagy Vera"]. A szentesi aljegyző hozzátette, felmerült, hogy bérletidíj-kiegészítést fizethetne az önkormányzat, de ez egyrészt jelentős összeget kötne le a település költségvetésében, másrészt a lakástulajdonosoknak be kellene vallaniuk ezt a jövedelmet, ami elriaszthatja őket. Úgy tűnik, az állami szabályozások módosítása nélkül tovább súlyosbodhat a helyzet: még több üres lakás és rászoruló lesz.