DélmagyArchív

2015.06.07. 23:22

A kakukkmadarak lovagi ösztönéről

DélmagyArchív 1934: A legjobb szöveg, amivel lókötők valaha védekeztek magyar bíróság előtt.

Panek Sándor

1934. augusztus 13-án díszes társaságot hoztak a szegedi ügyészségre a mezőkovácsházi csendőrök. A gyanúsítottak cigányok voltak, akik a trianoni határ romániai oldalára eső kisperegi tanyákról lovakat loptak, majd átcsempészték őket a határon, és Orosházán készültek eladni. Csakhogy a battonyai határőrség értesült a dologról és a csendőrök elkapták a lókötőket.

Ami ezután következett, abból arra lehet következtetni, hogy nincs elveszett meccs a történelemben.

A cigányok ugyanis azzal indokolták a lopást, hogy ők valójában sarcot vetettek ki Romániára, mivel a románok is sok lovat elraboltak Magyarország területéről az 1920-as tiszántúli megszállás idején.

Ami így is volt.

Romániában ma is abból a törzsménesből folyik a mezőhegyesi félvér lovak tenyésztése, amit 1920-ban a mezőhegyesi ménesbirtokról egyszerűen elraboltak.

 

Pazar érvelés. Délmagyarország 1934. augusztus 14.

Mindent vittek. Délmagyarország 1920. február 12.

A Délmagyarország 1920 februárjában hírt is adott Mezőhegyes kirablásáról. A románok, írja a lap, az utolsó darabig elhajtották a világhírű Gidrán, Furioso és Nonius ménest és vele együtt az állami birtok híres gulyáját, valamint sertés- és juhállományát. Vitték a cukorgyár felszerelését, mezőgazdasági gépeket, szertári kellékeket, a vetőmagot, a szénát – vagyis mindent, ami mozdítható volt. 100 millió koronás kárt okoztak.

E román magatartásról írta egyik levelében Harry Hill Bandholtz tábornok, a Szövetséges Katonai Misszió amerikai tagja a következő sorokat:

Magyarország román megszállásából ítélve, kis latin szövetségeseink egy Mississippi folyóbeli ragadozó hal kifinomult fosztogató étvágyával rendelkeznek, egy fiatal kakukkmadár lovagi ösztönével, s ugyanazzal az igazság utáni vágyakozással, mint amilyen vágyakozást egy tengeribeteg tanúsít sertéshús és bab iránt.

A tábornok előzőleg személyes fellépésével akadályozta meg, hogy 1919. október 5-én a románok kifosszák a Magyar Nemzeti Múzeumot.

A meglopott gazdák persze nem Románia jóvátételét képviselték, így a tolvajokat elítélte a bíróság.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!