2016.01.04. 21:34
Helytelenül van-e a dóm tornyán a Szózat verssora?
DélmagyArchív 1926: A hideg verejték lepte el a mérnököket, amikor kiderült, hogy Vörösmarty másképp írta. Móra Ferenc mindenkit megnyugtatott.
Ki ne tudná, hogy a szegedi Fogadalmi templom két tornyán Vörösmarty Mihály Szózatának egy sora fut végig. “Az nem lehet, hogy annyi szív / Hiában onta vért 1914-1918" – ez áll abban a magasságban, ahol 1914 nyarán 9 évre abbamaradt az építkezés.
A szép idézet kifaragása nem volt egészen izgalommentes. A Délmagyarország 1926-ban adta hírül, hogy a jobboldali verssor filológiai vitába kergette a szegedi városháza mérnöki irodáját. A templomtornyon szereplő “hiában" szó ugyanis Vörösmarty Mihály kéziratában “hiába" formában van papíron.
.jpg "Részlet a Szózat kéziratából. Hiába.")
A hír persze már akkor érkezett, amikor a kész tornyokon a kőfaragók végeztek a fehér párkánnyal és a rajta futó szöveggel. A mérnöki irodán első megrökönyödésükben két órán át vitatkoztak a kérdésen: hiában vagy hiába. Még tankönyveket is kerítettek, de nem mentek velük semmire, egyik így írta, másik úgy.
Már-már felmerült, hogy újra kell építeni a párkányt, amikor valakinek mentőötlete támadt: kérdezzék meg Móra Ferenc múzeumigazgatót.
(Itt közbe kell vetni, hogy vagy a Délmagyarország cikkírója nem nézte meg, mi volt a toronyra írva, vagy azóta kicserélték rosszra a feliratot. A Fogadalmi templom felirata ugyanis “hiában" változatú, míg a lap éppen az ellenkezőjét állította, s így Mórát is tévedésbe vitte. Valószínűbb, hogy a kolléga inkább csak a hivatali folyosóról szerezte be a hírt.)
Móra Ferenc bölcsen azt válaszolta, Vörösmarty egyféleképpen írta, s egy időben másféleképpen terjedt el, vagyis a kérdés nem dönthető el, és így is, úgy is jó. Ez mérnöki nyelven azt jelentette, hogy minden marad, ahogy van. Ma is így látható, a Vörösmarty-kézirattól eltérően.
A Délmagyarország 1940-ben még kiszúrta ugyan, hogy egy n betűvel több van a verssorban, de akkorra már nagyobb problémái is voltak a világnak.
Ami a fehér párkányt és a verssort illeti, mindkettő a tervező, Foerk Ernő építész ötlete volt. A Szózat verssorát is ő választotta, s ő adta az építők kezébe a “hiában" szót is.
1923-ban, amikor a szegedi városi tanács elé került a Fogadalmi templom folytatásának terve, egy ideig fontolgatták, hogy csak egy tornyot építsenek fel. Eredetileg erre készült a szöveg. Amikor pedig véglegessé vált, hogy két torony lesz, a tanács azt is tervezte, hogy a második toronyra maga választ idézetet. Végül a templomépítő bizottság a Szózat két soránál maradt, egy-egy toronyra elosztva.
Az építők kétsége ma is érthető. Egy gyors keresés, és megtudjuk, hogy a Magyar Elektronikus Könyvtár és az angol Wikipédia hiában-párti, míg a magyar Wikipédia a hiába-változattal tart, és " target="_blank">Sinkovits Imre is így mondja.
