2009.01.07. 07:57
Gondolj merészet!
Miért van az, hogy az egyik ember sikertelen, a másik pedig sikeres? Sokan jelent, milyenek a családi hagyományok. Gyerekkorunkban szociális környezetünk határozza meg, mi a jó, mi a rossz, hogyan lássuk a világot, hogyan értékeljük önmagunkat. A gyerekek engedelmessége, belátása a felnőtteknek való engedelmességet jelenti, 4-5 éves korban a szabályokat örök érvényűnek tekintik. A gyerekek utánzással tanulnak, erősebben hat rájuk szüleik metakommunikációja, mint az, amit mondanak nekik. (A szavakat kísérő kézmozdulat, hanghordozás, testtartás mind-mind befolyásolja őket.)
Jól példázza ezt az egyik, kellő magabiztosság híján lévő ismerősöm gyermekkori rituáléja. Hétéves volt, amikor az orvos szemüveget írt fel neki, amelynek a használatával nehezen barátkozott meg. A mamája pedig rendszeresen odaállította a tükör elé, a következő szavak kíséretében: „Látod, kislányom, milyen szép vagy? Nagyon jól áll neked a szemüveg!" Ismerősöm ezekre a jelenetekre úgy emlékszik vissza: félszeg mamája sem gondolta komolyan, amit mondott. Érezte, hogy csak vigasztalni akarja őt ezekkel a szavakkal. Bár a szemüveget kontaktlencsére cserélte, önbizalomhiánya megmaradt, hisz ezt másolta le gyermekkorában.
Ez nem jelenti azt, hogy a hátralévő 60-70 évét ebben az állapotban kell leélnie. Önfejlesztéssel szélnek eresztheti önkorlátozó hiedelmeit, mint ahogy mindnyájan módosíthatjuk azokat a programokat, amelyeket otthonról hozunk, és amelyektől adott esetben érdemes megszabadulnunk. Olyan célokat kell kitűznünk magunk elé, amelyek számunkra fontosak.
David J. Schwartz azt mondja: Nem az a fontos, honnan jön az ember, vagy hogy az adott pillanatban hol áll, csakis az, hová igyekszik.
1953-ban a Yale Egyetemen végeztek egy felmérést a végzős hallgatók körében. A tanulmány megrendelői arra voltak kíváncsiak, hogy az egyetem befejeztével mit akarnak csinálni a fiatalok... A megkérdezettek 3% fogalmazta meg írásban céljait. Húsz évvel később az egyetem megkereste az egykori évfolyam végzőseit, megkérte őket, számoljanak be arról, hogyan alakult az életük. Az eredmény megdöbbentő volt: az a 3 százalék, aki vette a fáradságot, és leírta céljait, nagyobb nettó jövedelemmel rendelkezett, mint a maradék 97 százalék együttvéve.
Erről a tanulmányról biztosan sokan hallottak már! Közülük vajon hányan fogalmazták meg írásban rövid távú, ne adj' Isten, hosszú távú céljaikat?
A tudatalatti nem ismeri a viccet! Pontosan azt teljesíti, amire az ember gondol, egy kicsivel sem többet. Ha történetesen nem tudja, mit akar, akkor érdemes az alábbit leírni: TUDNI AKAROM, HOGY MIT AKAROK! Vagy pedig: EGYENESEN HALADOK ÉLETUTAMON.
Én az utóbbit fogalmaztam meg tizenegynéhány éve, s most az élet azon területén tevékenykedem természetgyógyászként, amely korábban számomra ismeretlen volt. Nyolc évvel ezelőtt írásba foglaltam hosszú távú céljaimat a munka, a családi élet és a társas kapcsolatok terén.
Időnként előveszem, átnézem, kipipálom azokat a terveket, amelyek már megvalósultak, s ha módosítani kell - mert ugye előfordul, hogy változtatni kell az elérési útvonalon -, akkor menet közben csiszolom azt, miközben mindvégig szemem előtt lebeg a célom. Ha szükséges, megszabadulok régi szokásaimtól, és újakat alakítok ki, amelyek segítenek terveim elérésében. Ha határidőt rendelek egy-egy célkitűzésemhez, s annak teljesítése csúszik, akkor végiggondolom, vajon mi akadályozza a megvalósulást. Majd újult erővel folytatom utamat... Agykontrollos (mentális) technikákkal egészítem ki cselekedeteimet, hogy erősítsem hitemet és céljaimat könnyebben elérhessem.
A siker, a sikeres élet többféleképpen értelmezhető. Van, akinek az anyagi gyarapodás jelenti a sikert, másnak a rég áhított pozíció megszerzése és megtartása, megint másnak a család összetartása... Számomra a legnagyobb siker az, ha jelenlétemmel arra késztetek másokat is, hogy azt az életet éljék, amely számukra a legjobb.
Könyv- és linkajánló
Brian Tracy: Maximális teljesítmény
David J. Schwartz: Gondolj merészet!
www.gazdagnok.hu
