Ezekkel a munkákkal lehet a legjobban keresni Magyarországon

A hétvégi VOLT Fesztiválon 18 méter magas jelképes toronnyal népszerűsítette a légi forgalmi irányító munkakört a HungaroControl Zrt. A cég játékos tesztjein részt vevő mintegy ezer fiatal lelkesedését valószínűleg a látvány mellett az is növelte, hogy a légi forgalmi irányítók állnak a magyarországi fizetési toplista élén havi bruttó 1,7 milliós átlagkeresettel.

Légi forgalmi irányító 1 778 000

Miniszter, államtitkár, képviselő 1 238 000

Tőzsde- és pénzügyi ügynök 963 000

IT és telekommunikációs vezető 866 000

Vállalatvezető 818 000

IT- és telekommunikációs termékek értékesítője 814 000

Pénzintézeti vezető 782 000

Személyzeti vezető 774 000

Kutatási és fejlesztési vezető 765 000

Értékesítési és marketingvezető 733 000

Az óriási felelősséggel és nagy stresszel járó szakma mintegy 180 magyar képviselőjét a nemzetközi bérszínvonalnak megfelelően honorálja a HungaroControl Zrt. – tudtuk meg a cégtől. Magyarországon – az Egyesült Államokkal és Európával ellentétben – még nincs létszámhiány ezen a területen, de az elmúlt két évben 30 százalékkal növekvő magyarországi légi forgalom biztonságos lebonyolítása érdekében a HungaroConrtrol folyamatosan toboroz a fiatalok körében, az idén például a nyári zenei fesztiválokon is. A szakma népszerűsítésére és az újfajta toborzási eszközökre azért is szükség van, mert ötszáz jelentkezőből átlagosan 10-15 felel meg a speciális elvárásoknak -  írja a vg.hu.

A légi forgalmi irányítók után a miniszterek és a képviselők keresnek a legjobban – derült ki a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat bérstatisztikájából. A tízes toplista további helyezéseit pedig a tőzsdeügynökök és a különféle vállalati vezetők foglalják el. A munkaerőpiaci szakértők szerint azonban a kritikussá váló munkaerőhiány miatt ma már több szakmában is egyre elérhetőbb a toplistásokét megközelítő fizetés.

„Jelenleg óriási küzdelem folyik a megfelelően képzett munkavállalókért a vállalatok, de az egyes földrajzi régiók és gazdasági szektorok között is" – mondta a Világgazdaságnak Sághy András, a Kienbaum Magyarország vezetője. Az elmúlt években egyre kritikusabbá vált a munkaerőhiány Magyarországon, ami részben az oktatási rendszer problémáival és az elvándorlással is okolható. Ráadásul a válság alatt visszaszorult fogyasztás miatt több ágazatban, például a kereskedelmi és a bankszektorban, valamint az építőiparban leépítettek a cégek, így a nemrég újra növekedésnek indult keresletet a meglévő létszámmal már nem tudják kielégíteni.

„A portástól a vezérigazgatóig szinte minden munkakörben előfordulhat hiány" – hangsúlyozta Sághy András. Öt-tíz évvel ezelőtt például a dél- és kelet-magyarországi gyárakba csak vezetőket toboroztak nehezebben a cégek, ma már számos pozícióba nehezen vagy egyáltalán nem találnak megfelelő embert, például szerszámkészítőt, hegesztőt, idegen nyelvet beszélő könyvelőt vagy éppen minőségbiztosítási mérnököt. A korábban Szlovákiából is naponta munkaerőt beutaztató északnyugat-dunántúli cégek esetében pedig megfordult a kocka: a szomszédos országok munkaadói csábítják át magasabb bérekkel a magyar munkavállalókat. A keresett informatikusokért pedig a világpiacon folyik a verseny: egy tehetséges informatikusnak még akár céges vezető beosztását is érdemes lehet otthagynia, hogy fejlesztőként dolgozzon külföldi cégeknek, hiszen akár a hazai vezérigazgatói fizetést – több mint havi bruttó kétmillió forintot – is megkaphatja, sokkal kisebb felelősséget viselve.