Így gyűrűzik meg a madarakat Fehér-tónál – Fotók

A mindössze 11 grammos fülemülesitke az őszi madárgyűrűzési bemutatón akadt a hálóba a Szalakóta Látogatóközpontnál szombaton reggel. Az egyébként ritka madarat itt gyakran látják, a Balkán-félsziget nyugati részén telel.

– Vad madaraknál a gyűrűzést arra használják, hogy megismerjék a madarak vonulását, életmódját. Olyan, mint a rendszám: ha megfognak egy madarat, bekerül egy számítógépes adatbázisba. Ha legközelebb befogják valahol, össze lehet hasonlítani, merre járt, milyen kort élt meg – foglalta össze Lovászi Péter, a Magyar Madártani Egyesület Csongrád-Csanád megyei csoportjának munkatársa.

A nádasban több méter hosszan kihúzott, puha, finom hálóba többnyire foltos nádiposzáta, barkós cinke, nádi sármány akadt és hamarosan itt a „kékcinkeszezon”. A bokros részen kihúzott hálóban mezei poszátát, néhány harkályt szoktak találni. A gyűrűzést a kora reggeli órákban végzik, mert a madarak megéheznek éjjel, reggel aktívabbak. A hálókat óránként ellenőrzik, a befogott madarakat puha zsákokba teszik. A mérések, vizsgálatok, az adatok rögzítése után megkapják a gyűrűt és máris szabadok.

– Azért ez a bevált módszer, mert kalitkában mindent látnának maguk körül. Jobban félnének, összetörhetnék magukat a rácsokon – adta meg a magyarázatot a zsákokra a szakember. A mi fülemülesitkénket már egyszer meggyűrűzték, kiderült: 2-3 éves lehet. A következő egy szintén aprócska nádiposzáta volt, a mérések után fogóval tették a lábára a gyűrűt.