Magyarok a világ járműgyártásában

Ha az elmúlt esztendőben a járvány nem fordította volna ki a sarkaiból a világot, március második felének egyik hétvégéjén megtelne a budapesti Hungexpo kiállítási területe autókkal és más közlekedési eszközökkel, szakemberekkel és érdeklődő fiatalokkal. Ismét, immár kilencedik alkalommal jelentkezne az AMTS Autó Show keretein belül a múltat és jelent felidéző „Magyarok a világ járműgyártásában” című tematikus kiállítás. Ezt azonban a szervezők június 25–27-ére halasztották, és nagyon bíznak abban, hogy ezt majd a járvány is engedi.

Már a tavaly márciusi rendezvényt is többször el kellett halasztani, és az éppen csak belefért a 2020-as évbe, természetesen online. Így is szépszámú, közel ötszáz néző volt élőben kíváncsi az AMTS Youtube csatornáján megtartott Magyarok a világ járműgyártásában bemutatóra, amelyet december 29-én rendhagyó módon szerveztek meg. Azóta közel tízszer ennyien megnézték már a videót.

700 diák

A nyitó előadást Knezsik István, az Autós Nagykoalíció elnöke tartotta a magyar szakemberek járműgyártásban betöltött kiemelkedő szerepéről, „Mérföldkövek” címmel. Olyan történeteket osztott meg kétszer 30 perces előadásában, amelyek megváltoztatták a világ mobilitását, közlekedéshez való viszonyát. Az „Álmodj velem, mert ha elég szorgalmas és tehetséges vagy, eljuthatsz a világ tetejére!” visszatérő mottó nem véletlen, minden évben nagy hangsúlyt fektetnek a fiatalok figyelmének felkeltésére. A 2019-es nagy érdeklődésre tekintettel az Autós Nagykoalíció tavaly is vendégül látott volna a rendezvény megnyitóján 700, a járműgyártás iránt érdeklődő általános- és középiskolás diákot. A cél, hogy a hazai autóipar színpadra lépő jeles képviselői ihletet adjanak a fiataloknak, akik így elhiggyék, szorgalommal és tehetséggel, ők is messzire juthatnak.

Knezsik István online előadásában szó esett egyebek között a Mátyás király korában Kocs községben kifejlesztett kocsiról és Galamb József Ford T-modelljéről is. Az utóbbival kapcsolatban hangsúlyozta, összeállításában nagy segítségére volt Halmágyi Pál, nyugalmazott makói múzeumigazgató és Szilágyi László, a Marosparti Veterán Autós-Motoros Közhasznú Sportegyesület elnöke.

Galamb József

Makó híres szülöttéről számos alkalommal írtunk lapunkban, most azonban friss aktualitása is volt a Galamb család történetének. Az önkormányzat és a veterán egyesület segítségével nemrégiben felújíttatták azt a házat, amelyikben egykor Ford-kereskedés működött Makón. Szervizként üzemelt, de összeszerelés is folyt a falak mögött, Galamb József többször is meglátogatta itt testvéreit.

1911-ben majdnem lett Ford- összeszerelő gyár Magyarországon, de valamiért az akkori kormány nem támogatta az ötletet. Később azért egy kevés összeszerelés mégis megvalósult Magyarországon: a Ford V8-as motorjának felhasználásával például taxikat építettek a MÁVAG-nak.

1200 lóerő

Az egyetlen ember volt, akit Henry Ford tegezett, aki megálmodta és meg is valósította a tömeggyártást, amivel megelőzte a korát. 75 ezer dolláros fizetést kapott, ami az akkori amerikai elnökével volt egy szinten. A makói mérnök mondta először, hogy az új autónál nincs jobb autó. Ez valószínűleg más járműre is igaz, Galamb József és Farkas Jenő közös műve volt az a Fordson traktor, amiből kettőt haza is küldött Makóra a családjának, hogy segítse a mezőgazdaságot.

A jelenleg aktív magyar származású mérnökök munkájáról is szó esett. Egyebek között a Bugatti Veyron 1100 és 1200 lóerős motorját tervező Hanula Barnáról, aki talán a legszerényebb ember, akit az előadó valaha ismert. Az egyik ilyen motort egy korábbi, még élő eseményen be is mutattak a kiállításon, de azt is megtudtuk, a sikeres mérnök eredményesen versenyzett az általa épített Szöcskével is.

A dízelpápa

Knezsik István beszélt a BMW-nek dízelmotort fejlesztő Anisits Ferenc „dízelpápáról” is, ő volt az, aki világon először szerelt elektronikát gázolajos motorra. A gyáron belül akkoriban nagy harc volt a benzinesek és a dízelesek között, hogy melyik legyen a következő út. És, hogy minden mindennel összefügg: találkozott ifjabb Henry Forddal is a BMW ausztriai fejlesztőközpontjában. A mérnök mindig csapatot épített, számos fejlesztői és állami díjat megkapott, személyes barátsága pedig sokat segített abban, hogy Debrecenben ma BMW-gyár épül.

E sorok írója 1998 decemberében a Magyar Tudományos Akadémia budapesti székházában készített interjút Anisits Ferenccel, akkor ünnepelték a mérnök 60. születésnapját. – A motor hatásfoka 30-35 százalék lehet, de ha a kőolaj energiatartalmából indulunk ki, ennek még tíz százaléka sem hasznosul az autó mozgatásában. Ez még tovább romlik, ha közgazdaságilag közelítjük, hiszen egy átlagos magyarországi teherautó, futásteljesítményének csak 53 százaléka hasznos, azaz rakománnyal nehezített. Vagyis a kőolajtól az autóig akár 5 százalékig is csökkenhet a hatásfok – mondta a Délmagyarországnak, utalva arra, még bőven van tartalék a fejlesztésekben.

Szegedi példa

Knezsik István is hivatkozott lapunkra. – Van Szegeden egy fiatalember, Anderle Dávid, aki a Mercedes Forma–1-es csapatánál szoftverfejlesztő mérnökként dolgozik Angliában. Huszonévesként segíti a csillagos márka világbajnok csapatát abban, hogy minél jobb eredményt érjen el. Jó példája annak, hogy az utánunk jövő generációban is óriási tudás és potenciál van. Ez a srác mert nagyot álmodni, és az autósportvilág tetején, a Mercedes-csapatnál dolgozhat – méltatta a szegedi fiatalembert.