Ébredezik az élet, kertgazdák, munkára!

A gazdák zöme feltehetően már túl van a gyümölcsfák, a szőlő, a bokrok és a rózsák metszésén. A növények formázását követő, elengedhetetlen teendő a lemosó permetezés.

Ne spóroljunk a permetlével

Az enyhe tél ideális feltételeket biztosított a kártevők túléléséhez, éppen ezért a permetezés során a bőség legyen a gondos gazdák vezérelve. A kert minden lombhullató növényét, sőt minden fából készült tárgyát is alaposan permetezzük át. A tavaszi lemosó permetezés előnye, hogy olcsó, komplex és környezetbarát módon gyéríti a kórokozókat és kártevőket. Előbbiek ellen a réz- és kéntartalmú gombaölő szerek, utóbbiak ellen pedig a növényi olajok és paraffinolaj-­tartalmú szerek alkalmazhatók, illetve azok kombinációi.

– A lemosó permetezést mindenképpen rügyfakadás előtt végezzük el, mert a réz károsíthatja a rügypikkelyeket. Alaposan permetezzünk, csurogjon a növény felületén a hatóanyag. Sokan kérdezték már tőlem, hogy a lecsurgó növényvédő szer bántja-e a növény gyöke­rét. Hangsúlyoznám, hogy nem okoz kárt benne

– fejtette ki Sipos József hódmezővásárhelyi növényorvos, a 2019-es Év Ag­­rárembere verseny két kategóriájának győztese.

Vetésre fel!

Márciusban már elvethetjük első, szabadföldi, az átmeneti lehűlést is elviselő zöldségeinket, mint a zöldborsó, a sárgarépa, a spenót, a hónapos retek, a saláta és a petrezselyem. Emellett ilyenkor célszerű elültetni a vöröshagyma dughagymáit és a fokhagyma gerezdjeit is. Fontos, hogy a vetés mindig megfelelő tápanyaggal ellátott talajba történjen. Itt az ideje a komposzt szétosztásának: e minden növénynek életet és erőt adó tápanyagot körülbelül 2-3 centiméter vastagon az összes ágyásra, a fák és a bokrok, valamint a rózsák alá is terítsük szét.

Ősi szabályok

– A vetőmagvásárlás alkalmával, ha tehetjük, hibrid ma­­gokat vásároljunk, amelyek már olyan genetikai háttérrel rendelkeznek, amelynek révén jobb a betegségekkel szembeni ellenálló képességük, jobb a terméshozamuk és termésminőségük is. A fajtaválasztás során azt is érdemes szem előtt tartani, hogy friss fogyasztásra szánjuk, vagy tartósítani szeretnénk az adott növény termését. Ne feledkezzünk meg továbbá a szavatossági idő megvizsgálásáról – ajánlotta a növényorvos, majd hozzátette: a vetésmélységet a vetőmag méretéhez igazítsuk.

– Például a hónapos retek és a saláta apró magjait 2-3 centiméter mélyre ültessük, míg a nagyobb magvú borsót 5-6 centiméter mélységre vessük. Az ősi szabály szerint az elvetett magot a méreténél háromszor nagyobb földréteggel takarjuk be. A retket, a tépősalátát, a hagymát 20-25 centiméteres, a karalábét 10-15 centiméteres, a borsót 30-40 centiméteres sortávolságra vessük. A zeller és a bazsalikom fényre csírázik, ezért azokat csak kézzel nyomkodjuk be a talajba, és ne takarjuk be. A nagyon apró magvakat érdemes szaporítóládában nevelgetni, majd megerősödésük után palántázzuk ki a kertbe – magyarázta a növényorvos.