A természet a stressz legjobb ellenszere

A statisztikai adatok alapján ugyanis az összes természeti katasztrófa sem okoz annyi kárt az emberiségnek, mint a városias lét árnyoldalai – szögezte le előadásában Ottlecz Anna patofiziológus, aki az ember és a természet közötti kapcsolatot, valamint annak egészségre gyakorolt hatásait vette górcső alá.

Kifejtette, míg az 1800-as években a Föld lakosságának mindössze három százaléka élt városokban, ez az érték 2020-ra 56 százalékra emelkedett. Az egyre növekvő városiasodással együtt jár a zöldfelületek rohamos csökkenése.

Ennek egyenes következménye rendszerint a kellő testmozgás hiánya, valamint a légszennyezettség és a városi környezet generálta stressz növekedése, amelyek egyenként is lassú hóhérai az emberi szervezeteknek.

– Hazánkban például több mint egymillió ember cukorbeteg, 96 százalékuk kettes típusú diabéteszben szenved, amely visszavezethető a stresszre, a helytelen étkezésre, a mozgáshiányra. A tartós stresszre a legjobb orvosság, ha kimegyünk a természetbe. Kutatások bizonyították, hogy azok a betegek, akik hatalmas ablakokkal ellátott, zöld környezetre néző szobában kaptak ágyat, sokkal gyorsabban gyógyultak, és nem jeleztek akkora fájdalmakat, mint az ablaktalan termekben elhelyezett társaik – fejtette ki az előadó.

Hozzátette, az evolúciós pszichológia szerint a természet közelségére való törekvés egy velünk született, belénk kódolt igény.

Éppen ezért mindenkit biztatott, hogy mentális és fizikai jólléte érdekében minél több időt töltsön a szabadban.

– A járvány ugyan korlátozza az emberek közötti kapcsolatokat, viszont kinyitotta a kapukat a természet felé – hangsúlyozta.