A stresszt nem lehet megemészteni

A világjárvány mindannyiunk életét jelentősen befolyásolta, jóval több és hosszabb stressz ért bennünket. Egy kutatás szerint az emberek 70 százaléka nyilatkozott úgy, hogy stresszesnek érezte magát 2020-ban, ami több mint kétszerese a 2019-es adatoknak – ez derült ki az Affidea Gasztroenterológiai Központ lapunkhoz eljuttatott közleményéből. Figyelmeztettek, ezek az eredmények hatványozottan igazak a menedzserekre, a topvezetőkre, akik­­nek a járvány gazdasági ha­­­tását is kezelni kell. De vajon ez a folyamatos és erős stressz milyen módon befolyásolja az emésztőrendszert? Ezt foglalta össze Sike Róbert, a központ belgyógyász, gasztroenterológus szakorvosa.

Tartaléküzemmódban az emésztőrendszer

A stressz nemcsak az emésztőrendszerünket, de az egész szer­­vezetünket befolyásolja.

Ez tulajdonképpen egy védekező reakció, amellyel a különleges, kiélezett veszélyhelyzetekre rea­­gálunk. Ilyenkor a pulzus, a vérkeringés fokozottan felpörög, hogy vért szállítson az izmokhoz, a központi idegrendszer is fókuszál az adott feladatra, a pupillák kitágulnak, ez pedig az emésztőrend­szer működését háttérbe szorítja.

– Ilyenkor nem az az elsődleges, hogy az emésztőnedvek nagy mennyiségben termelődjenek vagy a béltraktus tápláléktovábbító mozgása megfelelően működjön. Alapesetben ez a felfokozott állapot csak pár percig tart, a probléma ott kezdődik, ha napokon vagy akár heteken keresztül fennáll, és krónikus stresszhelyzet alakul ki. A civilizációs nyomás hatására manapság az emberi szervezetnek nincs meg a kellő regenerációs ideje, amikor ki tudná pihenni magát, amikor visszatérhetne a nyugalmi állapotba. Az emésztőszervek tartós „tartalékállapota” bizony kellemetlen tünetekhez és későbbi szövődményként súlyos betegségekhez vezet – mutatott rá a szakember.

Nem a gyomorfekély a leggyakoribb

Bár a köztudatban a gyomorfekélyt tartják leginkább a stresszes életmód következményének, a valóságban ez nincs így. Sike Róbert beszámolója szerint a páciensek a legváltozatosabb emésztőszervi tünetekkel érkeznek hozzájuk, például nem jó az emésztésük, állandó éhség­érzettel küzdenek, vagy éppen étkezés utáni teltségérzetük van.

– Nem megy az evés, puffadnak, székrekedés vagy indokolatlan hasmenés jelentkezik. A gyomorfekélyt elsősorban a helicobacter baktériumfertőzés okozza, másodsorban bizonyos típusú gyógyszerek szedése, és csak a harmadik helyen áll a stressz mint oki tényező. Jóval könnyebben köthető a stresszes életmódhoz a mikrobiom (bélflóra) károsodása, amely mögött a nem megfelelő táplálkozás áll – utalt ezzel arra a belgyógyász, hogy

túl sok gyorsan felszívódó szénhidrátot fogyasztunk, míg rostokból és egyéb tápanyagokból túl keveset, ráadásul mindezt rendszertelenül tesszük, és még alkohollal is romboljuk a törékeny bélflórát.

Csak ha már súlyossá válnak

– Jelenlegi tapasztalataink szerint a hajszolt életet élők nemigen szakítanak időt arra, hogy az utóbbi egy évben súlyosbodó tüneteiket orvosolják. Még úgy érzik, hogy nem múlt el a járványveszély, így nem az orvos az elsődleges. Holott igen fontos lenne még időben felismerni a stressz okozta elváltozásokat, mielőtt még komolyabb szövődmények alakulnának ki, hiszen így még könnyebb lenne a kezelésük – emelte ki.

Sike Róbert megjegyezte, a stressz okozta emésztőszervi tünetek kivizsgálása életkortól függően történik, tehát a részletes kikérdezés, a teljes körű laborvizsgálat, a székletvérelemzés és a hasi ultrahang az alapja minden esetben. Azt javasolta, hogy mindezt 45 év felett a fokozott daganatveszélyeztetettség miatt indokolt kiegészíteni vastagbéltükrözéssel is.

50 év felett a rák jelenti a veszélyt

A rendszertelen, sok szénhidrátot, alkoholt tartalmazó ét­rend miatt károsodik a mikrobiom, azaz a bélflóra.

Ezáltal a bélrendszerben a különböző tápanyagok, ételféleségek an­tigénjei felszívódnak, ez pedig ételintoleranciához és kellemetlen tünetekhez vezet.

– Ez főként a fiatalabb korosztályok esetében jellemző tünet, 50 év felett már gyanakodni kell daganatos megbetegedésre is. Minden esetben szakorvosnak kell kivizsgálni és kezelni a kialakult problémát életkortól függetlenül. Ha minden szűrés negatív eredménnyel zárul, és nem ta­­láltunk semmilyen komoly problémát, akkor a tünetek kezelését csakis életmódváltással lehet orvosolni. Fontos a rendszeres étkezés, amely megfelelő ideig, megfelelő rágással zajlik. Szükséges a megfelelő kalóriatartalmú étel, amelyet gyors és lassú szénhidrátok, fehérje és zsír, növényi rostok alkotnak – tanácsolta Sike Róbert.

Hozzátette, lehetőség szerint a vitamin- és egyéb tápanyag­igényünket ne tablettákból pó­­toljuk, hanem természetes, friss, szezonális élelmiszerforrásokból, továbbá kerüljük az alkoholt, a dohányzást, és aludjunk naponta minimum 6-7 órát.