Ötpercenként egy ember szélütést kap

Szélütés, gutaütés, a szél érte – századok óta velünk élő szavak, az agyi vérkeringési zavar szinonimái. A szélütés, vagyis angol nevén a stroke világszerte a harmadik leg­gyakoribb halálok. Becsült adatok szerint Magyarországon jelenleg 200-250 ezren élnek a betegség árnyékában. Hazánkban évente 42 ezren kapnak stroke-ot, 13 ezer ember veszíti életét agyi érkatasztrófa következtében – hívta fel a figyelmet a Magyar Stroke Társaság a Ne késlekedj nevű kampányának oldalán.

A napokban, október 29-én volt a stroke világnapja, ebből az alkalomból gyűjtöttük össze a legfontosabb tudnivalókat a társaság beszámolóinak segítségével. Figyelmeztettek, ötpercenként egy ember szélütést kap, ráadásul tévhit az, hogy a stroke csak az idősek betegsége, fiatal és középkorú felnőtteknél is felléphet, sőt akár gyerekkorban is jelentkezhet.

Hozzátették, ne felejtsük el, hogy három óra áll rendelkezésünkre az élet megmentéséhez, hiszen három órán belül meg kell történnie a vérrög­oldásnak.

Hat figyelmeztető jele van a stroke-nak

Mint írták, a stroke az agy vérellátási zavara következtében létrejövő működészavar, mely maradandó károsodásokat vagy halált okozhat. Alapvetően két formája ismert: az agyi infarktus, mely az esetek körülbelül 80 százalékában fordul elő, ekkor az adott agyterület nem kap elégséges vért a funkciók ellátásához, míg a másik formája az agyvérzés, ez az esetek körülbelül 20 százalékát jellemzi, ekkor vér lép ki az érpályából, és így roncsolódik az agyállomány.

Fontos tudni, hogy az első órák döntő értékűek az életben maradás vagy a súlyos szövődmények kialakulása szempontjából. Ezért már akkor is orvoshoz kell fordulni, ha csak gyanítjuk, de nem vagyunk biztosan benne, hogy valóban stroke áll a háttérben. Az infark­tussal ellentétben a stroke nem jár fájdalommal, így az emberek hajlamosak elbagatellizálni a tüneteket, és mire orvoshoz kerülnek, késő. A stroke-nak hat figyelmeztető jele van: nyelési zavarok, látászavarok, féloldali végtaggyengeség és zsibbadás, beszédzavar, valamint féloldali bénulás, utóbbi esetén a szájzug félrecsúszása a legszembetűnőbb. Figyeljünk oda magunkra és embertár­sainkra, bármilyen tünet észlelésekor hívjunk mentőt.

Edzéssel könnyebb megelőzni a bajt

A bekövetkező esetekben minden harmadik beteg életét veszti. Aki nem, az is maradandó károsodásokat szenved, éppen ezért fontos a megelőzés. A legfontosabb a dohányzás és az alkoholfogyasztás mellőzése, a stresszes életmód kerülése, elhízás estén a testsúly csökkentése, továbbá a vér­nyomás, a cukorbetegség és a kóros zsírok megfelelő kezelése.

Fontos, hogy a vérnyomás értékét 140/90 Hgmm alatt kell tartani.

Nagy hangsúlyt kell fektetni továbbá a rendszeres mozgásra is. A nemzetközi ajánlások szerint legalább heti 150 percet kellene közepes intenzitású kardio mozgással töltenünk. Ide tartozik a futás, a kerékpározás, a gyors gyaloglás, az úszás. Egy alkalomnak körülbelül 30 percig kell tartania, de intenzívebb, megterhelőbb mozgásnál elegendő a 20 perc is.

Időben menjünk vizsgálatra

Szintén a megelőzést szolgálja az ultrahangvizsgálat is. A társaság beszámolója szerint ugyanis az esetek harmadában az agyat tápláló erek meszesedése, beszűkülése, az érfali felrakódásokról leváló, agyba sodródó, ott érelzáródást okozó embólusok vezetnek a súlyos tünetekhez, viszont ezeket az érfali felrakódásokat az UH segítségével észre tudják venni. Eleinte az érfalba koleszterin, később mész rakódik le. Minél vaskosabb a lerakódás, a plakk, minél durvább, egyenetlenebb a felszíne és minél lágyabb, szakíthatóbb az anyaga, annál nagyobb veszélyt jelent.

Veszélyes a pitvarfibrilláció

A szakemberek hangsúlyozták, évente akár 3 milliónyian is elszenvednek stroke-ot pitvarfibrilláció következtében, ezért aranyszabály a pitvarfibrillációval élők számára, hogy kezeltetniük kell betegségüket. Tehát szedjék a gyógyszerüket pontosan az orvos utasításai szerint, még akkor is, ha jól érzik magukat. Emellett mindig számoljanak be barátaiknak és családtagjaiknak arról, ha rosszul érzik magukat, valamint rendszeresen konzultáljanak az orvosukkal.

Ismert emberek halál­oka is volt

A Ne késlekedj nevű kampány oldalán számot adtak arról is, hogy a stroke valójában nem csak a modern kor pestise, hiszen a múltban is nem egy esetet regisztráltak. Példaként említették ennek kapcsán a legendás erejű, kenyérmezei hőst, Kinizsi Pált, Mátyás kedvenc hadvezérét, aki könnyedén felemelt egy malomkövet, majd szélütést kapott, valamint szintén a példák közé sorolták az amerikai elnököket – Adams, Tyler, Fillmore, A. John­son, Arthur, Harding, Wilson, Roosevelt –, akik szintén agyi keringészavarban vesztették életüket. Megjegyezték, Lenin is ebben a betegségben szenvedett. Az első szélütés 1922-ben érte, ezt követően még némileg javult állapota, átmenetileg beszélőképessége is visszatért, járóképessé vált, azonban az újabb stroke-ok végül a halálát okozták.