Segít a rendszeres mozgás

A rendszeres testmozgásnak nagy szerepe van a krónikus betegségek megelőzésében, ke­­zelésében és gyógyításában is – ez derült ki Bajnok Éva en­dokrinológus, obezitológus, diabetológus belgyógyász és Góg Anikó, az IWI Nemzetközi Fitnesziskola tanára, ACE Health Coach és MES edző online előadásából. 

Hangsúlyozták, mozgásra és fizikai aktivitásra lettünk kitalálva, így a testünk is akkor érzi iga­zán jól magát, ha megadjuk neki a kellő mennyiségű aktivitást, viszont ha hosszú időn keresztül nem kapja meg a mesterséges fizikai aktivitást, akkor elkezd leépülni, amely betegséghez vezethet. 

Megjegyezték, már egy hét inaktivitással kiesik az izompumpa-funkció, a keringés eltér a normálistól, megnő a trombózis és a csontvesztés esélye, a gyomorsav visszafelé áramlik, depresszió alakul ki, valamint székrekedés is előfordulhat. 

A sport nem eszköz, hanem gyógyír 

Kiemelték, ne úgy tekintsünk a mozgásra, mint eszközre, és ne mondjuk, hogy nincs értelme, ha nem fogyunk le egyből, hiszen a mozgás nemcsak a fogyásban segít, hanem számos pozitív hatása van. Általa működik jól a keringés és a zsír felhasználása, az alapanyagcsere-­szabályzás is javul, daganat- és gyulladásellenes anyagokat termel az izom, a vérnyomás pozitív irányba mozdul el, csökken a depresszió, és boldogabbnak érezzük magunkat. 

Jelezték, a krónikus betegek élethelyzete is javul a fizikai aktivitás által. Mint mindenkinek, így nekik is a heti 150 perc mozgás ajánlott, ez az a minimum, ami az életben maradásunkhoz szükséges, tehát ettől még nem lesz szuper fitt valaki, az csak akkor lehet, ha ezen a minimális 150 percen emel. A szakemberek szerint sokkal kártékonyabb egy krónikus be­­tegnek az, ha nem mozog. 

Mint mondták, senkinek sem kell tartania attól, hogy túlterheli magát, hiszen épp a betegségük lesz a limitáció, ami meghúzza a határt, így nem tudják túledzeni magukat. Persze fontos, hogy mindenki önmaga találja meg ezt az egyéni határt, sok év inaktivitás után pedig rendszeresen építse be az életébe a sportot. A kezelőorvossal is egyeztet­­ni kell az életmódváltásról, hiszen ő tudja megmondani, hogy mennyire terhelhető egy beteg. 

Naponta 10 ezer lépésre van szükség 

Leszögezték, a nagyon sok in­­tenzív mozgás nem feltétlen egészséges, abból hetente 75 perc javasolt hetente, például a szív- és érrendszeri betegeknek is. Nekik emellett heti 30 perc súlyemelés, napi 30 perc gyors séta és heti futás vagy evezés tanácsolt. Naponta 10 ezer lé­­pést kellene megtennünk az ajánlások szerint – a krónikus betegeknek is, ehelyett mi, magyarok csak 4000-4500 lé­pést teszünk meg naponta, ezt sem sport miatt, hanem házimunka, bevásárlás, munka és ügyintézés közben. 

Nagyon fontos az is, hogy változatos legyen a krónikus betegek mozgása is, tehát le­­gyen benne állóképesség-fejlesztő, zsírégető, erőfejlesztő, hajlékonyságot segítő, gyorsaságra fókuszáló edzés. Ezek intenzitását a szakorvossal együtt kell meghatározni, a speciális szempontokat és a terhelhetőséget figyelembe véve. Azt, hogy ki mennyire terhelhető, nem az életkor határozza meg – tették hozzá. 

Figyelmeztettek, szükség lesz lelki rugalmasságra is, hi­szen először azzal találkozik az ember, hogy nem megy olyan jól, mint gondoltuk, nem lesz azonnal hatása, emiatt belátónak kell lenni saját magunkkal szemben. Ugyanakkor ha a mozgás rendszeres, akkor rövid idő után eredmény is lesz. 

Sokan úgy vélik, hogy a rendszeres mozgás a futást jelenti, viszont a szakemberek úgy vélik, hasznos a futás, legyen az része a rendszeres, változatos testmozgásnak, de ne csak az jelentse a fizikai aktivitást. Aki nem tud, vagy nem szeret futni, kiválthatja azt például úszás- sal. 

Érdemes tudni azt is, hogy a mozgás közben felhasználjuk a bevitt zsírt és cukrot, így az nem tud lerakódni, tehát nem hízunk el. A kevésbé intenzív mozgás esetén főleg a zsírszövet használódik el, míg a nagyon intenzív mozgáskor a cukorból használ fel többet a szervezet. 

Ezekre figyeljenek a cukorbetegek 

Rámutattak, ha valaki cukorbeteg, pláne mozognia kell, mert azzal a gyulladás, a stressz és a felboruló szénhidrátháztartás is kivédhető. Hozzátették, ha valakink 14 felett van a cukorszintje, ketózisa van, akkor az intenzív mozgást el kell halasztani, de sétálni például szabad. Emellett progresszív látáscsökkenés esetén a súlyzós edzés és a labdajáték sem javasolt. 

Beszéltek arról is, hogy az egyes típusú cukorbetegek problémáját nem mulasztja el a mozgás, az a fittség miatt fontos, de nagyon magas érték esetén ugyanakkor tilos az intenzív mozgás. Számukra óránként fél liter folyadék elfogyasztása tanácsolt, és érdemes figyelni arra is, hogy az inzulint ne abba a testrészbe adják be, amit mozgatni akarnak, például teniszezés előtt lehetőleg ne hasba adják be. Az inzulint a fizikai aktivitás előtt 60-90 perccel kell beadni, és csökkenteni kell annak mennyiségét, ezt mindenkinek egyénileg kell beállítania. 

Minden krónikus betegnek azt javasolták, hogy a rendszer mozgás bevezetése előtt menjen orvosi vizsgálatra, majd egyeztessen orvosával, és ha valaki személyi edző segítségével sportol, akkor mindenképp olyat válasszon, aki rendelkezik MES képzettséggel. Sportolás előtt fontos a bemelegítés, a szükséges gyógyszerek bevétele, míg mozgás közben a folyadékbevitelre kell fókuszálni, a végén pedig ne maradjon el a nyújtás sem. Figyelmeztettek, minden- kinek legyen ott a sporttáskájában az állapotsegítő gyógyszere is.