2023.07.16. 18:10
A Levendulatündérek mindenkit elvarázsolnak
A kisteleki Levendulatündér, Vass Rózsa Balástyához tartozó gajgonyai tanyáján párjával, Balla Gáborral elvarázsol mindenkit. Legutóbb ezt a július elején tartott három levendulanapon tették meg. Pihenés, egyben vállalkozás is a gyümölcsfákkal, szőlővel és állatokkal népes ingatlan működtetése. Távlati céljuk a tanyasi, falusi turizmus kialakítása rajta.
Az egész család szívesen tartózkodik a Levendulatündér-tanyán. Fotó: Imre Péter
Én vagyok a tanya egyik állata
– fogadott viccelődve Balla Gábor, majd azzal folytatta: van mókusuk is, párjának, a Levendulatündér Vass Rózsának az édesanyja, Rozália látta meg először a minap.
Jó lenne, ha nálunk maradna
– fűzte hozzá a szakmahalmozó fiatalember, aki többek között közlekedési gépszerelő, vasúti járműszerelő, hegesztő, határrendész, kertépítő, méhész és gyümölcspálinka-készítő egy személyben, de önkéntes tűzoltó és polgárőr is. Szombathelyi Árpád kisteleki festő és író azt mondta róla, „Gábor mindenhez ért”.
Juhok és tyúkok
Afrikai vendégmunkásaink a kameruni juhok, öt éve érkeztek az elsők, de vannak olasz és amerikai tyúkjaink is, utóbbi a nagy termetű Brahma, ami valószínűleg indiai eredetű. Igyekszünk a baromfiudvar lakóit úgy kiválogatni, hogy színes és változatos, látogatóinknak minél érdekesebb legyen, például van még kopasznyakú, selyem, búbos és japán tyúkunk
– sorolta. Megjegyezte: a családban nem „divat” a nevelt és tartott állatok elfogyasztása, nem gyilkolásszák le őket – amint fogalmazott –, mert kedvencek, többnek nevet is adtak. Inkább eladják a felesleges szaporulatot.
A gyerekek szeretik simogatni, etetni a jószágokat, ottjártunkkor a legifjabb kameruni báránnyal is megismerkedhettek. Akadtak, akik nagyon belemelegedtek ebbe, Vanda azt mondta, „anya, játsszuk azt, hogy én vagyok a kecske és megetetsz paprikával”, mire válasz, „játsszuk azt, hogy hazamegyünk ebédelni”. A felnőttek gyógy- és fűszernövényeket ismerhetnek fel, szedhetnek levendulát és megnézhetik a lepárlót.
A Levendulatündérek mindenkit elvarázsolnak – Galéria: Imre Péter
Levendula
A tanyához tartozó homokos birtokon van hatalmas eperfa – árnyékában húzódik meg az egyik épület –, több gyümölcsfa és évtizedes szőlőtőke, gabonatábla, de a legfontosabb és legismertebb a levendula, és annak is akad több változata. Az első töveket 2015-ben ültették, 2018-ban történt az első lepárlás, még bérben és 2020 óta kereskednek a népszerű növényből készíthető virágvízzel, illóolajjal, szörppel és szárított csokrokkal, illetve fontosak a rendszeresen rendezett levendulanapok.
Eleinte nem tudtuk, milyen termékeket nyerhetünk a levendulából, elmentünk fesztiválokra, azokon tájékozódtunk a lehetőségekről, beszélgettünk termesztőkkel, akik kedvesek és nyitottak voltak. A szedés mellett a tavaszi, őszi munkák is fontosak – mesélték. Befektetésnek jó, működik tőle a tanya, a telepítés óta ha nem is ugrásszerűen, de folyamatosan nő a bevétel
– fűzte hozzá Gábor.
Lilanapok
A már említett levendulanapokat a Covid alatt szerveztük meg először, amikor zárt helyiségben már nem lehetett rendezvényt tartani. Eleinte a tanyaszomszédoknak és a környékbelieknek, hogy kimozdulhassanak valahova. Pozitív visszajelzéseket kaptunk, sikeres lett a kezdeményezésünk, így azóta is megrendezzük. Ez nem fesztivál, hanem nap, ami hangulatában, programjában, visszafogottságában jól illeszkedik az igazi tanyai életformához. A lényeg, aki eljön hozzánk az jól érezze magát
– mondta Vass Rózsa. A Levendulatündér tanyáján a legtöbb tárgy – bicikli, talicska, esernyő, pad és még sorolhatnánk – lila színben pompázik. Vajon, miért?
Legutóbb július 1-én, 2-án és 8-án látták vendégül az embereket, és a már citált programelemek mellett többeknek – e sorok írójának is – nagy élményt jelentett, hogy újra pillangókat láthattak. Sokat! És ha jól emlékszem, akadt köztük lila is. Csend, nyugalom, levendulaillat vett körül mindent és mindenkit. Megállt az idő.
Tanyahistória
A tanya dédnagyapámé volt, és nagyapáék is ideköltöztek miután összeházasodtak, s művelték a birtokot. A történet szomorúan folytatódott, mert az 1940-es évek végén, az ’50-es évek elején elvettek tőlük szinte minden földet, betagozták az alakuló téeszbe. Csak egy kisebb darab maradt meg
– idézte fel Rózsa a relikviának számító KF jelű faládán ülve, a monogram jelentése: Kapás Flórián, így hívták a nagyapját. A szövetkezetben dolgozott, nagymamája háztartásbeli volt, vagyis főleg rávárt minden otthoni munka, termesztettek almát, szőlőt, barackot, krumplit és tartottak állatokat.
Anyukám itt született, én Kisteleken, de idehoztak haza
– folytatta –
három-négy éves lehettem, amikor beköltöztünk az akkor még nagyközség Kistelekre, de visszajártunk, szép nyarakat töltöttem el itt. A tanya közel 50 évig lakatlan volt. A nagyszülők 2002-ben és 2009-ben távoztak közülünk – ők is Kisteleken éltek már. Mi pár éve folytatunk rajta újra művelést. Szeretjük a levendulát, a munka mellett ez tölti ki a napjainkat. Fiúnk, Gábor általában kint van velünk, édesanyám gyakori vendég, édesapám is naponta kijön, ha teheti, és végez egy kis mezőgazdasági munkát. Szereti a földet, ez az élete...
– mesélte Vass Rózsa, akinek édesanyja, Rozália – szintén ládán ülve – egészítette ki időnként a történetet. A tanyát 2 éve megvették Rózsa szüleitől.
Tervek
Vass Rózsa és Balla Gábor szeretné rendbehozni az épületeket, elsőként fürdőszobát kialakítani az egyikben, és így már realitás lenne, hogy ha úgy alakul, kint aludjon a család. Újra belakva a tanyát. A távlati cél, hogy a tanyasi, falusi turizmus kívánalmainak megfelelve vendégeket is fogadhassanak a házakban. A jövő levendulanapjaira ellátogatva azt is „ellenőrizhetjük”, hol tartanak a megvalósítással. Az első napokra és éjszakákra bejelentkezek a majdani szállásra.
A tragacs A balástyai, gajgonyai tanyán parkol egy lila talicska, bár a pontos megnevezés a tragacs, ami ezúttal nem pejoratív, nem silány autót, hanem szállítási eszközt jelent. Gábor elmesélte a történetét: talált egy kereket, azt odaadta a szintén Balla Gábor nevű asztalos édesapjának, aki „kipótolta” és készített egy tragacsot. Ők pedig levendula lilára festették. Talán ennél jelentősebb, hogy Rózsa és Gábor Jókai utcai házának napsugaras homlokzatát is ő újította fel. |
Vass Rózsa a levendulásban, a háttérben szedik az illatos virágot a vendégek. Fotók: Imre Péter
