Tartós betegség: van eszköz a fásultság és a fáradtság ellen

Magány, fásultság, bűntudat, elszigetelődés – törvényszerű-e mindennek bekövetkezése, ha valaki tartósan beteg a családban? Erre a kérdésre adott választ Prezenszki Zsuzsanna pszichiáter, pszichoterapeuta egy online előadás során, amelyet a Magyar Sclerosis Multiplexes Betegekért Alapítvány és Gyógyulj Velünk Egyesület szervezett. A szakember közölte, nem csupán a test betegségéről van szó, hanem annál sokkal többről, az érintett, a róla gondoskodó és a családtagok érzelmeiről, hiszen a probléma ugyanúgy próbára teszi a lelkivilágot, mint a testet.

Éppen ezért a pszichiáter szerint a legfontosabb az, hogy merjük beismerni magunknak, hogy betegek vagyunk. Továbbá azt is, hogy ebben a nehéz helyzetben elfáradhatunk, és hogy egy ilyen érzelmi hegyekkel, völgyekkel tarkított utazást nem lehet végigcsinálni úgy, hogy ne legyünk dühösek, ne legyen harag bennünk. Tehát merünk magunkkal őszinték lenni – tette hozzá.

Prezenszki Zsuzsanna jelezte, mind a beteg, mind az ápoló szempontjából nagyon fontos szerepe van a szorongás, a félelem és a bizonytalanság csökkentése érdekében az informálódás hiteles forrásból arról, hogy milyen betegséggel állunk szemben, milyen annak a lefolyása, milyen eszközök állhatnak rendelkezésünkre a helyzet kezelése érdekében. Megjegyezte, elsősorban a kezelőorvostól kérjünk információt, valamint érdemes olyan csoportokat felkeresni, ahol érintettek vannak, hiszen ott hasznos tanácsokat is megosztanak egymással a betegek. Emellett a kommunikációra is nagy figyelmet kell fordítani az orvossal, önmagunkkal, a minket ápolóval és a családtagokkal is.

Kiemelte, nagyon fontos az, hogy a beteg és az őt ápoló tudjanak őszintén, nyíltan beszélni egymással. Ugyanez fontos a gyermekek esetében is, hiszen megérzik, hogy probléma van a családban, ezért úgy kell közvetíteni feléjük a problémát, hogy az kezelhető, hiszen ez megnyugtató lehet számukra.

Az előadó kitért arra is, hogy a betegnek, az ápolónak és a családtagoknak egyaránt szabad dühösnek lenni, elfáradni, nevetni, pihenni, regenerálódni és bűntudat nélkül jól szórakozni. Rámutatott, a beteg ellátójában vagy a családtagokban felmerülhet az, hogy hogyan menjenek el moziba, ha közben a szerettük otthon szenved, de ilyenkor érdemes magukat a beteg helyzetébe képzelniük. A betegek látják, hogy elfárad a segítőjük, hogy pihenőre van szüksége azért, hogy feltöltődjön. A szakember az ápolóknak, a családtagoknak azt javasolta, hogy merjenek minőségi időt eltölteni önmagukkal, de ez a betegek esetében is hangsúlyos.