140 éve alakult a Hódmezővásárhelyi Gazdasági Egyesület

2019.12.01. 08:48

Hetven éve súlyos csapás érte a gazdatársadalmat

140 éve alakult és 70 éve történt megszüntetéséig folyamatosan működött a Hódmezővásárhelyi Gazdasági Egyesület. A rendszerváltást követően újjáalakult szervezet első 7 évtizedéről a helyi Emlékponttal közösen rendezett konferencián emlékeztek meg.

Munkatársunktól

"Történelemóra" az Emlékpontban. 70 évvel ezelőtt súlyos csapás érte a gazdatársadalmat. Fotó: Imre Péter

– A Hódmezővásárhelyi Gazdasági Egyesület működésének az államszocialista hatalom hetven éve vetett véget – mondta megnyitójában Miklós Péter, az Emlékpont intézményvezetője, a Tornyai János Múzeum igazgatója. A tudomá­nyos tanácskozás résztvevőit Benkő Zsolt, az egyesület elnöke köszöntötte, emlékeztetve: a hét év­­ti­zeddel ezelőtti erőszakos át­­­alakítás gazdaságokat és csa­­ládokat tett tönkre.

Segítség a gazdáknak

Marjanucz László, az SZTE nyugalmazott egyetemi docense a 19. század második felében a vásárhelyi határban lezajlott birtokrendezésről és tagosításról szóló előadásában arról szólt: a kiegyezés időszakára számos törpe- és kisbirtok jött létre, amelyek nem voltak elegendőek egy-egy család eltartására, és a több tagból álló területek alkalmatlanok voltak a hatékony gazdálkodásra.

Az 1920-as évek közepén a 15 ezres helyi gazdatársadalom egyharmadát, ötezer főt tudhatott tagjai között a Hódmezővásárhelyi Gazdasági Egyesület. Erről Zeman Ferenc, a Magyar Nemzeti Levéltár megyei levéltárának történésze beszélt.

Kínzások, kivégzések

Vincze Gábor, az Emlékpont történésze a Rákosi-korszakban népbíróság elé állított gazdák sorsát mutatta be. Közölte: akkor izgatás vádjával bárki a népbíróság elé kerülhetett, így járt számos vásárhelyi gazda is. Az 1940-es évek végén és az 1950-es évek elején az országban az úgynevezett „gyújtogató kulákok” elleni perekkel igyekeztek rettegésben tartani a gazdatársadalmat. A székkutasi Füvesi Jánost például 1952 decemberében koholt váddal ítélte halálra a szentesi statáriális bíróság – ki is végezték.

– Nem földreform történt 1945 után Magyarországon – szögezte le Ö. Kovács József professzor, a Pázmány Péter Ka­­tolikus Egyetem tanára, hangsúlyozva: először földelkobzás, majd földosztás történt. Az államszocialista hatalom ellenséget látott a parasztságban, amelyet kuláklistákkal, megbélyegzéssel, tanyafelszámolással, internálással, kitelepítéssel, kínzással, kivégzésekkel igyekezett megtörni, míg a földosztással hatalomhoz hű réteget kialakítani.

Logisztikai háttér

– A magyar vidék biztosította az 1956-os forradalom logisztikai hátterét – jelentette ki konferenciazáró előadásában Gulyás Martin, a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet munkatársa.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!