2019.12.01. 08:48
Hetven éve súlyos csapás érte a gazdatársadalmat
140 éve alakult és 70 éve történt megszüntetéséig folyamatosan működött a Hódmezővásárhelyi Gazdasági Egyesület. A rendszerváltást követően újjáalakult szervezet első 7 évtizedéről a helyi Emlékponttal közösen rendezett konferencián emlékeztek meg.
"Történelemóra" az Emlékpontban. 70 évvel ezelőtt súlyos csapás érte a gazdatársadalmat. Fotó: Imre Péter
– A Hódmezővásárhelyi Gazdasági Egyesület működésének az államszocialista hatalom hetven éve vetett véget – mondta megnyitójában Miklós Péter, az Emlékpont intézményvezetője, a Tornyai János Múzeum igazgatója. A tudományos tanácskozás résztvevőit Benkő Zsolt, az egyesület elnöke köszöntötte, emlékeztetve: a hét évtizeddel ezelőtti erőszakos átalakítás gazdaságokat és családokat tett tönkre.
Segítség a gazdáknak
Marjanucz László, az SZTE nyugalmazott egyetemi docense a 19. század második felében a vásárhelyi határban lezajlott birtokrendezésről és tagosításról szóló előadásában arról szólt: a kiegyezés időszakára számos törpe- és kisbirtok jött létre, amelyek nem voltak elegendőek egy-egy család eltartására, és a több tagból álló területek alkalmatlanok voltak a hatékony gazdálkodásra.
Az 1920-as évek közepén a 15 ezres helyi gazdatársadalom egyharmadát, ötezer főt tudhatott tagjai között a Hódmezővásárhelyi Gazdasági Egyesület. Erről Zeman Ferenc, a Magyar Nemzeti Levéltár megyei levéltárának történésze beszélt.
Kínzások, kivégzések
Vincze Gábor, az Emlékpont történésze a Rákosi-korszakban népbíróság elé állított gazdák sorsát mutatta be. Közölte: akkor izgatás vádjával bárki a népbíróság elé kerülhetett, így járt számos vásárhelyi gazda is. Az 1940-es évek végén és az 1950-es évek elején az országban az úgynevezett „gyújtogató kulákok” elleni perekkel igyekeztek rettegésben tartani a gazdatársadalmat. A székkutasi Füvesi Jánost például 1952 decemberében koholt váddal ítélte halálra a szentesi statáriális bíróság – ki is végezték.
– Nem földreform történt 1945 után Magyarországon – szögezte le Ö. Kovács József professzor, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanára, hangsúlyozva: először földelkobzás, majd földosztás történt. Az államszocialista hatalom ellenséget látott a parasztságban, amelyet kuláklistákkal, megbélyegzéssel, tanyafelszámolással, internálással, kitelepítéssel, kínzással, kivégzésekkel igyekezett megtörni, míg a földosztással hatalomhoz hű réteget kialakítani.
Logisztikai háttér
– A magyar vidék biztosította az 1956-os forradalom logisztikai hátterét – jelentette ki konferenciazáró előadásában Gulyás Martin, a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet munkatársa.