Újabb ezreket vesznek ki a zsebünkből az adók

– Nem való papírra, amit mondanék a csekkadóról, úgyhogy inkább nem szólok semmit – közölte egy kisgyerekes anyuka a szegedi passzázson kedden. – Mit tudok csinálni? Már eddig is odafigyeltem, hogy mennyi készpénzt veszek fel.

[namelink name="Borsi Márta"] szerint ez rablás. – Akár utalok, akár készpénzt veszek fel, fizetnem kell. Állandó éjszakás vagyok, összejön egy átlagos nettó fizetés, de egyedül nevelem a gyerekemet, dupla ennyi pénz is kevés lenne – közölte. – Nem örülök az új adónak, de nem foglalkozom vele – mondta [namelink name="Dobi János"].

Kevesebbet veszít, aki kártyával fizet.
Fotó: Frank Yvette

Ez a Varga-csomag


– A készpénzfelvétel adója a duplájára nő, 3-ról 6 ezrelékre, és eltörlik az illeték 6000 forintos felső plafonját;
– Egyéb tranzakcióknál 2-ről 3 ezrelékre nő az adó;
– A telefonadó 2 forintról 3-ra nő percenként, a felső limit a vállalkozóknak 5000 forint az eddigi 2500 helyett, a magánszemélyeknek 700;
– 6 százalék egészségügyi járulékot kell fizetni a kamatjövedelmek után, a kamatadó 16-ról 22 százalékra nő;
– A bányajáradék 12 százalékról 16-ra emelkedik.

– A szüleimmel élek, ösztöndíjat kapok az egyetemen, ahol tudok, kártyával fizetek.

Augusztustól megduplázza a tranzakciós adót a kormány: ha ATM-nél veszünk fel pénzt, 3 helyett 6 ezreléket vonnak le az összeg után, ha utalunk, akkor 2 ezrelék helyett 3-at fizetünk. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter hétfőn bejelentette, hogy az adó tranzakciónként 6000 forintos felső határát a készpénzfelvétel esetén eltörlik, az elektronikus utalásoknál azonban megmarad.

Mivel január 1-je, a tranzakciós illeték bevezetése óta kiderült, hogy a bankok 90–95 százalékban az ügyfelekre hárították a „csekkadót", ne reménykedjünk, hogy most másképp lesz. A jövőben még jobban oda kell figyelni, hogy kártyával fizessünk. A teljes bruttó fizetésünk után eleve 3 ezreléket fizet a munkáltatónk, amikor a folyószámlánkra utalja a munkabért. Ha pedig megkaptuk a nettó bérünket, még egyszer fizethetünk 3 vagy 6 ezreléket attól függően, hogy elektronikus úton vagy készpénzben költjük el.

Számoljunk: a legrosszabb esetben akár a pénzünk 1,2 százaléka is tranzakciós adóra mehet el. Ha valaki a minimálbérből megmaradó 64 ezer forintos nettóját veszi fel egy összegben, akkor az államot havonta közel 400, évente 4800 forinttal gazdagítja. Amennyiben csak a felét veszi fel, és a többit utalgatja, akkor havi 300, évi 3600 forintot ajándékoz a büdzsének. Nettó 148 ezer forintos átlagkeresetnél – ennyi a magyar átlag bruttó 225 ezer 600 forint után –, ugyanilyen számítással havi 700–900, évi 8–11 ezer forint a plusz adóteher. Ez persze a maximum: az összeget csökkenteni lehet olyan bankválasztással, ahol ingyenes bankkártyás vásárlást ígérnek.
Kétszer fizet, aki a sárga csekket választja: ha felvesz 10 ezer forintot az automatából, 60 forintja bánja. Amikor utána ugyanezt a pénzt befizeti sárga csekken, további 137 forint a kiadás. A 10 ezer forint elköltése tehát csaknem 200 forintba került, míg utalásnál 30 forintból „meg lehet úszni".

Augusztustól még a félretett pénzünk kamatának több mint negyedét is elviszi az állam. A 16 százalékos kamatadóra ugyanis 6 százalékos ehót, egészségügyi hozzájárulást pakolnak. Ha egy évre 100 ezer forintot teszünk félre, akkor a jelenlegi 4,5 százalékos kamattal 4500 forint a hasznunk. Ebből 990 forintot fizethetünk is be az államkasszába: a korábbi 720 forinthoz 270 forintos új adó társul. A kamatadót megúszhatjuk, ha tartós befektetési számlán tartjuk a pénzünket. 3 év után 10, 5 év után 0 százalék kamatadót kell fizetnünk így, de az ehót ilyenkor is meg kell fizetni.