2014.09.11. 19:53
Vesztésre állnak a bankok a devizahiteles perekben
Több tucatnyi devizahiteles perben első fokon jobbára elutasították a pénzintézetek keresetét, egy ügyben – nem kis meglepetésre – az Alkotmánybírsághoz fordultak, három esetben pedig részlegesen pert nyert a pénzintézet. A szegedi központú Lombard ügyében – halasztás után – szeptember 16-án várható első fokú ítélet.
A részleges pernyertesek sorát a Magyar Cetelem Bank nyitotta szeptember 3-án. Fővárosi Törvényszék elsőfokú, nem jogerős ítélete szerint bizonyos időszakokban megfeleltek a tisztességesség törvényi kritériumainak a bank euróalapú személyi kölcsöneinek általános szerződési feltételei. Ezek három időszakban – 2009. július 1. és július 31., 2009. augusztus 1. és 2010. június 10., illetve 2009. november 1. és 2010. június 10. között – tisztességesek és ezért érvényesek voltak.
A szóbeli indoklás során elhangzott, hogy ezekben időszakokban a bank jogosult volt a "kamatot, valamennyi díjat és költséget az adósok számára kedvezőtlenül, egyoldalúan módosítani a KSH által publikált fogyasztói árindex változása esetén".
Az első fecskék...
– Meggyőződésünk, hogy korábbi üzleti gyakorlatunkban is megfeleltünk a hatályos törvényeknek. A jelenleg a Fővárosi Törvényszéken futó ügyünkkel kapcsolatban optimisták vagyunk, bízunk a magyar igazságszolgáltatás függetlenségében és ítélőképességében – mondja [namelink name="Anderle Ádám"], a szegedi központú Lombard igazgatóságának tagja. – A devizahitelesekről szóló törvény a megítélésünk szerint is felvet alkotmányossági kérdéseket, ezért a többi pénzintézethez hasonlóan mi is kértünk a bíróságtól a törvény alkotmányossági felülvizsgálatának elindítását – hangsúlyozta, de nem kívánta kommentálni az eddig megszületett ítéleteket.
A bíróság megállapította, hogy a bank által 2010. január 1-től, 2010. február 1-től, 2010. november 5-től, 2010. december 18-tól, 2012. április 1-től, valamint 2014. július 1-től alkalmazott azon szerződéses kikötés tisztességes és érvényes, miszerint a bank jogosult az ügyfél által fizetendő díj- és költségtételek mértékét évente egyszer a KSH által közzétett éves átlagos infláció mértékében egyoldalúan, az ügyfél számára kedvezőtlenül módosítani.
Részlegesen nyert a devizahiteles perben a K&H Bank Zrt. is. A törvényszék szeptember 9-én kedden kihirdetett elsőfokú, nem jogerős ítélete szerint a banknak a 2014. március 15. és július 19. közötti időszakban egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő egyes kikötései tisztességesek. A szóbeli indoklás szerint a díj- és költségemelés egyes feltételei voltak ebben a négy hónapos időszakban tisztességesek a pénzintézetnél, a kamatemelésé azonban nem – pénzintézet ezzel együtt 95 százalékban pervesztes.
És most a bombameglepetés: Felfüggesztette a Fővárosi Törvényszék az Eger és Vidéke Takarékszövetkezet magyar állam ellen indított peres eljárását szeptember 5-én pénteken, és úgy döntött, hogy az Alkotmánybíróság elé terjeszti az ügyet.
Alkotmánybíróság - részletEz volt az első, s azóta is példa nélküli eset, hogy a bíróság elfogadta a hitelintézet arra vonatkozó előterjesztését – amelyet eddig majdnem mindegyik pénzintézet indítványozott –, hogy függessze fel az eljárást és forduljon az Ab-hoz. A felperesek szerint ugyanis az eljárás alapjául szolgáló törvény számos ponton alkotmányellenes, a bíróság azonban eddig elutasította ezeket az indítványokat.
Az Igazságügyi Minisztérium (IM) még azon melegében közleményben reagált a bírói döntésre, azt írták, hogy soron kívüli alkotmánybírósági (Ab) elbírálásban bíznak. A tárca határozott jogi álláspontja szerint az új jogszabály mindenben megfelel az alaptörvény előírásainak, ugyanakkor Magyarország jogállam, az alaptörvény biztosítja az Ab-hoz fordulás lehetőségét – áll a közleményben.
A Lombard ügyében szeptember 16-án hirdetnek ítéletet
