Nagy üzlet a mézhamisítás

– Az európai mézpolitika tarthatatlan, nem nyújt elegendő védelmet a laboratóriumi körülmények között létrehozott, főként Ázsiából érkező műmézekkel szemben, így tönkreteszi az európai mézpiacot és a – termelőket – mondta minap a magyar agrárminiszter Brüsszelben. Nagy István a magyar és spanyol méztermelők tüntetésén azt hangsúlyozta, az Európai Bizottságnak újra kell nyitnia a mézirányelvről szóló dossziét, mert sokkal szigorúbban kell meghatározni, és az üvegeken feltüntetni a méz eredetét. Meg kell nevezni, mely országból származik, és milyen arányban tartalmaz európai és más eredetű mézet.

Profi zsiványok

– Az agrárminiszter szavaival egyetértek. Sajnos tényleg egyre nehezebb kimutatni a hamisítást, egyre profibbak a „zsiványok”, akik egy kicsit mindig előrébb tartanak, illetve követik a vizsgálati technológia fejlődését – mondja Győrfi László méhész. A Mars téri piac nagycsarnokába állandó helyen áruló szakember hozzátette, volt már a legutóbbinál sokkal komolyabb tüntetés is, akkor sem tudott vagy akart lépni az Európai Unió.

A méhészet kicsi, de stratégiai ágazat, mert a beporzástól is függ, hogy megfelelő mennyiségű étel van-e az emberek asztalán. Ha a méhészek tönkremennek, nincsenek méhek, nincs beporzás, az élelmiszerek nagyobb része eltűnhet az áruházak polcairól.

Támogatás kell

Nagy István kijelentette, a méhtartáshoz olyan gazdasági háttérre van szükség, amely a felvásárlási áron keresztül biztosítja, hogy a méhészeknek megérje folytatni. A mézkészítés önmagában nem tudja eltartani a méhészeket, ezért a kormány kereset-kiegészítő támogatást biztosít. Hosszú távú megoldás persze lenne, ha uniós szinten lehetne védelmet biztosítani a méhészeknek.

Forró őszre számítanak az európai méhészek, a januári tüntetéssorozatot követően a nyár végén újabb demonstrációkat terveznek. Fulmer Takács Ferenc, az Egyesület az Európai Méhekért nevű szervezet elnöke hangsúlyozta, a méhészek célja továbbra is az, hogy felhívják a figyelmet a hamisításra, és elérjék, hogy az uniós döntéshozók megoldást találjanak.

Vegyészet

A főként Kínából érkező, szintetikus, laboratóriumokban előállított hamisítványok ellen évek óta igyekeznek fellépni a méhészek, de csak részeredményeket sikerült elérni, végleges megoldás nem született. Az elmúlt öt évben jelentős fejlődésen ment át a kínai mézipar, már magyar akácmézet vagy spanyol narancsmézet is kínálnak a kínai exportőrök – a vegyészek tökéletesen le tudják másolni az adott termék paramétereit.

Árulkodó íz

A laborvizsgálatokkal gyakorlatilag lehetetlen különbséget tenni az igazi és a hamisított méz között, csupán az íze árulkodik az eredetéről. Bár a Távol-Keletről befutó mézszállítmányok nagyobb része még mindig vállaltan kínaiként érkezik az európai kikötőkbe, az elmúlt egy-két évben elindult a burkolt export is. A kínai kereskedőnek csak egy uniós partnerre van szüksége ahhoz, hogy laboratóriumban előállított áruját európai eredetűként tudja eljuttatni a nagy csomagolócégekhez.