Kevesebb hazai árut kínálnak

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal 2020 második felében megismételte azt a 6 évvel ezelőtti felmérését, amelynek során a 10 legnagyobb kereskedelmi lánc kínálatát vonta alapos vizsgálat alá. A szakemberek csaknem 40 ezer termék részletes adatait rögzítették 16 olyan, hagyományos árukategóriában – például húskészítmények, tej­­termékek, tojás, méz –, amelyekben a hazai élelmiszeripar el tudná látni a magyar lakosságot megfelelő mennyiségű és jó minőségű élelmiszerekkel.

Sonka és lekvár

Az eredmény meglepően alakult:

az összkínálatban a ma­­gyar termékek aránya 70 százalék körüli, míg 6 évvel ezelőtt még nagyon közel volt a 80 százalékos szinthez.

A legérzékenyebb veszteséget a nagy hozzáadott értékű élelmiszerek – sajtok, sonkák, joghurtok, gyümölcslekvárok – szenvedték el, esetükben ma már a polcok több mint felén külföldi árucikkeket találhatunk. Mindegyik fájó, legmeglepőbb azért talán mégis a lekvár, hiszen Magyarország még ma is gyümölcstermelő nagyhatalom.

Magyar dobogó

A legnagyobb csökkenést a nemzetközi kereskedelmi láncok polcain mérték a szakemberek, a Penny Market, a Lidl és a Tesco például több mint 10 százalékkal növelte az importtermékek arányát a hazai élelmiszerekkel szemben. A visszaesés a nemzetközi láncok esetében összességében majdnem 9 százalék, de a hazai láncok is mintegy 6 százalékkal kevesebb magyar árucikket forgalmaznak, mint 6 évvel ezelőtt.

Érdekes és tanulságos, hogy mindössze egyetlen lánc, az Aldi tudott kismértékű – kevesebb mint 1 százalékos ­ – növekedést felmutatni a korábbihoz képest. A magyar termékek kí­­nálata alapján a dobogót három hazai lánc foglalja el, a Reál és a Coop 80-81, a CBA 77 százalékkal. A lista utolsó három helyezettje természetesen külföldi multi, a Penny Marketnél 68, a Tescónál 66 és a Lidlnél csupán 56 százalék a magyar áruk aránya.

A visszaesés a nemzetközi láncok esetében összességében majdnem 9 százalék.

Finomítás

Az agrártárca államtitkára, Er­­dős Norbert árnyalta a képet: a tavalyi felmérésben 16, 2014-ben viszont csupán 13 termékcsoportot vizsgált a hivatal, így amennyiben mindkét felmérésben csak a 2014-ben ellen­őrzötteket veszik figyelembe, akkor 70,5 százalékról már 72,5 százalékra emelkedik az üzletek polcain a magyar termékek aránya. A politikus kiemelte, nemzetközi áruházláncokban 66 százalékos, a hazaiaknál csaknem 80 százalékos volt a magyar áruk köre.