Borsó nagyságú jég esett a megyében csütörtökön – Fotók

Az ország 986 pontjáról ezüst-­jodidot a felhőkbe juttatni képes hálózat minden évben több milliárd forintnyi kárt előz meg, és nem csak a mezőgazdaságban. A rendszer 2018-ban kezdte meg a működését, finanszírozásához a Kárenyhítési Alapból évi legfeljebb 1,5 milliárd forintot biztosít az Agrárminisztérium. A " target="_blank" rel="noopener noreferrer">riasztási időszak április közepétől szeptember végéig tart.

Jégkár aránya

Az országos lefedettséget nyújtó – 219 automata és 767 manuális – talajgenerátorból álló rendszer ezüst-jodid tartalmú hatóanyagot éget el, ami feláramlással a felhőkbe jut, ott csökkenti a kialakuló jégszemcsék méretét. 2017-ben, a rendszer előtt, 72 ezer hektárnyi mezőgazdasági jégkárt jelentettek be a gazdálkodók, a védekezés első évében már csak 22 ezret, de tavaly is „csupán” 32 ezer hektárra történt bejelentés. A rendszer indulása előtt 84 százalék volt a jégkár aránya a zivatarkárokon belül, 2018–2020 között már csak 47 százalék.

Tavaly, országosan összesen 94 napon, vagyis átlagosan heti négyszer kellett bekapcsolni a generátorokat. A rendszer működésének köszönhetően zömmel csak búzaszem vagy borsó nagyságú jégszemek hullottak az égből.

Tavaly 21 ezer mezőgazdasági kárbejelentést tettek a gazdák, ami félmillió hektárt érintett, ebből azonban a jégkár a 9 százalékot sem érte el.

Talajgenerátorok

Csongrád-Csanád megyében is óriási károkat előzött meg a jégkármérséklő rendszer, nálunk 44 talajgenerátor található, 11 automata, 33 manuális kezelésű.

– A 2020-as év rendkívüli időjárást hozott, 49 olyan napunk volt, amikor működésbe kellett hozni a talajgenerátorokat

– mondta lapunknak a tavalyi „szezonzárón” Szél István.

A kamara megyei elnöke hozzátette, sajnos jégkár is előfordult, de nem annyi, mint például öt éve, amikor még nem volt védekezés.

– A kárenyhítési alaphoz 2020-ban mintegy tucatnyi gazdatársunk jelentett be jégkárt. Hangsúlyozom, a rendszer nem szünteti meg a jégesőt, csak a lehullott szemcsék mérete kisebb lesz

– fogalmazott az agrárszakember.

Teniszlabdányi jég helyett

Ezzel kezdte Fődi Csaba is, aki Csengelén működteti a talajgenerátort.

– Nálunk is be kellett kapcsolni, több mint négy órát működött, szerencsére nem teniszlabdányi, csak borsó nagyságú jég hullott. És ami nagyon fontos, nem szárazon, hanem esővel, ami jelentősen csökkenti a károkat

– mondta lapunk érdeklődésére, hozzátéve, jelentette is az eseményt.

Ezt a jelentést meg is kaptuk a megyei kamarától, amelyből kiderült, hogy délután 5 óra körül sok esővel érkezett a jég, körülbelül 15 percen keresztül borsószem nagyságban hullott, közepes intenzitással. Az Excel-táblázatban találtunk még 3 sort, kettő április 15-i, egy pedig 20-i eseményről számolt be.

Mindegyik rövidebb ideig tartott, mint a csengelei, a maximum 3-5 perc alatt csupán búzaszem nagyságú jég hullott Tiszasziget, Maroslele és Ambrózfalva térségében.