Szeged büszkesége a szegedi tükrös ponty

Fehér-tón a körtöltéses halastavak kivitelezése kilencven éve, 1931. március 5-én kezdődött. Az első halasítást a Kelebiai Tógazdaságból a szatymazi vasútállomásra érkező 280 mázsa halivadékkal 1932 tavaszán vé­gezték, és bíztak benne, hogy év végén már piacra kerülhet a halgazdaság első termése; egykilós potykák formájában.

Az első termés 1933. augusztus 8-án jelent meg a szegedi piacon, ahol kilogrammonként 80-90 fillért kértek érte.

Értékes tórendszer

Az ország második legnagyobb területű, 141 tóegységből álló épített tórendszerének több fontos elvárásnak kell megfelelnie: belvízmentesítés, belvízvédelem, halkereskedelem, vendéglátás.

A tórendszert 2017-ben Sándorfalva és Szatymaz is felvette a Települési Értéktárba, és még ebben az évben bekerült a Csongrád Megyei Értéktárba is. Fehér-tón az éves haltermés 1500-1800 tonna. A tipikus al­földi körtöltéses halastavakban pontyot, fehér busát, amurt, szürkeharcsát, csukát, süllőt ne­­velnek.

3 éves termelési ciklus

Sztanó János, aki csaknem negyven éve vezeti a halgazdaságot, el­­mondta, a haltermelés a me­­zőgazdaságnak az az ágazata, amelyik a természeti környezetével a legszorosabb kölcsönhatásban áll.

Fehér-tón a haltenyésztés hároméves termelési ciklusban valósul meg, termelnek bel- és külpiaci értékesítésre ivadékot, tenyész-, sporthorgász- és étkezési ha­­lakat.

Tisztelték a halat

A társaság a Szarvasi Halászati Kutatóintézettel együttműköd­­ve több évtizedes kutatómunka eredményeként a helyi adottságokhoz jól alkalmazkodó, genetikailag ellenálló, zsírszegény és kiváló ízű, államilag elismert önálló tájfajtát tenyésztett ki: a szegedi tükrös pontyot.

Az 1968-ban bejegyzett önálló tájfajta „előállításában” közreműködő országos tekintélyű Bakos János haltenyésztő erre az időszakra így emlékezik: „Előfordult, hogy hívásra jöttem Fehér-tóra, hiszen Tasnádi Róbert és Becsei Attila vezetők mindenkor szívesen fogadtak egy-egy szakmai beszélgetésre, konzultációra. Szegeden azt tapasztaltam, hogy itt tisztelték és szerették a halat. Pontosan emlékszem arra, hogy Ribiánszky Miklós bácsi – akkori földművelésügyi miniszter – egy beszélgetésünk alkalmával ezt mondta: kiskomám, a szegedi ponty nemesítésére különös gondot fordítsatok, mert gondos munkával az ilyen szikes talajú, de termékeny halastavakban lehet a legkeményebb és legjobb ízű pontyot nevelni.”

Elismert fajta

– A szegedi tükrösponty-filé 2011 óta az országban egyedüliként jogosult a Hagyományok-Ízek-Régiók (HÍR) védjegy használatára. A szegedi tükörponty 2019-től hazánkban földrajzi védettséget élvez, a folyamatban lévő eljárás alapján várható, hogy még ebben az évben, ősszel megkapja az európai uniós földrajzi oltalmat is – hangsúlyozta Sztanó János.

Jó minőségű és megbízható

Az uniós minőségrendszerek meghatározott termékek elnevezését hivatottak oltalmazni, a földrajzi eredetükhöz vagy hagyományos előállítási módjukhoz kapcsolódó sajátosságaik promóciója céljából. Egy termékelnevezés akkor ismerhető el földrajzi jelzésként, ha a termék konkrétan ahhoz a helyhez kötődik, ahol készül. A földrajzi jelzések segítségével a fogyasztók könnyebben azonosítani tudják azokat a termékeket, amelyek jó minőségűek és amelyekben megbízhatnak, a termelők pedig hatéko­nyabban értékesíthetik termékeiket.