A Dél-alföld az átlagnál dinamikusabban fejlődik

Ezer hazai tulajdonú kis- és középvállalkozás bevonásával végzett átfogó kutatást a Makronóm Intézet annak érdekében, hogy feltárja azokat a közös jellemzőket, amelyek nemzetközileg is sikeressé teszik a magyar ipari termelő cégeket. A kutatás eredményeit a Makronóm Intézet egy hétállomásos, országos roadshow keretében ismerteti meg a szakmai közönséggel és a vállalkozói szférával - ennek második állomását Makón tartották pénteken. 

Az évtized nyertesei névre keresztelt átfogó, országos, vállalati kutatás legfontosabb megállapítása, hogy mára kialakult és egyre szélesedik egy olyan, hazai tulajdonú vállalati réteg Magyarországon, amelyek regionális, vagy még nagyobb multicégekké, versenyképes, innovatív, stabil növekedést felmutató társaságokká fejlődhetnek majd az évtized végére. A nyertesek közé a kutatásba bevont összesen ezer cég felső 25 százaléka, tehát mintegy 250 vállalkozás sorolható – hangzott el a makói városházán.

A dél-alföldi cégek átlagon felül fejlődnek

A vizsgálat arra is rámutatott, hogy a legsikeresebb magyar ipari cégek hatszor nagyobb mértékben fektetnek új technológiákba és know-how-ba, illetve képzésekbe, mint az átlag, és nagy mértékben exportálnak: 72 százalékuk rendszeresen exportál, egyharmaduknál exportból származik az árbevétel több mint fele. A Makronóm Intézet regionális vizsgálata alapján az látható, hogy az elemzésbe bevont dél-alföldi cégeket erős beruházási kedv jellemzi: a megkérdezett vállalkozások 92 százaléka vett már részt EU-s pályázaton.

Gond a munkaerőhiány

Az is kiderült, hogy a Dél-Alföld ipari cégeinek kétharmada megtartotta vagy növelni is tudta export tevékenységét a pandémia ellenére. Ugyanakkor 78 százalékukat érinti a generációváltás problémaköre, ami magasabb az országos átlagnál, míg a megkérdezett cégek 83 százaléka nyilatkozta, hogy munkaerőhiánnyal szembesül: a szakképzett, betanított munkaerő, valamint a mérnök, nyelvtudással rendelkező munkaerő hiánya jelent problémát.

Segély helyett beruházás, munkahelymegtartás

A városházi konferencián György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára többek között arról beszélt, segélyek helyett azért adtak 2 ezer milliárd forintot a vállalkozóknak, hogy a dolgozóikat tartsák meg, a beruházásaikat pedig ne halasszák el. 

- Mostanra kiderült, hogy ezzel azért is jól jártak, mert ma már sokkal drágább lenne ezeket a fejlesztéseket végrehajtani - hívta fel a figyelmet. Ami a 4-es választókerületet illeti: 84 cégnek 7, 3 milliárd forint támogatást adtak eddig, de továbbiak is várhatók.

Határ menti tartalékok

- Most az a kérdés, hogy 2030-ra lesz-e Magyarország a régió gazdaságilag legdinamikusabban fejlődő országa – hangsúlyozta Lázár János parlamenti képviselő. A sikerhez meg kell találni például a határ menti térségekben rejlő tartalékokat. Ezeken a helyeken magas a munkanélküliség és vannak további kapcsolataik a határon túli magyar területekkel is. Lázár szerint az autóipar és a hadiipar mellett az élelmiszeripar lehet az egyik kitörési pont, amiben versenyképes termelőkapacitásokat lehet kiépíteni. 

- Ehhez persze további állami támogatásokra lesz szükség a tőkeszegénység miatt – tette hozzá.