Középmezőnyben a keresetek

Évek óta a 10-11-ik helyen szerepel az átlagkereseteket nézve Csongrád-Csanád a főváros és a megyék alkotta húszas listában. A KSH legújabb adatsorában sincs ez másként, mint ahogy abban sincs változás, hogy Békés után kizárólag Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében visznek haza kevesebb fizetést az emberek.

V.A.

A mezőgazdaságban a fizikai dolgozók átlagosan nettó 218 ezret vihettek haza Csongrád-Csanádban, 326 ezret pedig akkor, ha szellemi foglalkozásúként dolgoznak ezen a területen. Archív fotó: Török János

Jóformán stagnáltak a havi bruttó átlagkeresetek vármegyénkben, ha a tavalyi első, illetve 2022 első háromnegyed évét nézzük – ez derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Fókuszban a megyék című kiadványából. Csongrád-Csanádban 2022 első negyedévében az adókedvezmény nélkül számított havi nettó átlagkereset 289 ezer 513 forint volt. Az I–III. negyedévet együttesen vizsgálva 288 ezer 400 forintra jött ki az átlagos nettó jövedelem, vagyis jóformán nem változott. Amennyiben 2021 azonos időszakát vizsgáljuk, természetesen volt emelkedés, akkor 243 ezer forint volt vármegyénkben az átlagos nettó jövedelem.

Közfoglalkoztatottak nélkül számolva a bruttó átlagkereset 441 ezer, a nettó pedig 293 ezer forint volt a tavalyi év első háromnegyed évében.

Átlag alatt

Mindez elmarad az országos átlagtól, ugyanis a KSH adatai szerint 2022 I–III. negyedévében a teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 504 ezer forintot, míg adókedvezmények nélküli nettó átlagkeresete 335 ezer forintot tett ki. Közfoglalkoztatottak nélkül számolva a bruttó átlag 514 ezer, a nettó pedig 342 ezer forintra nőtt.

Az építőiparban Csongrád-Csanádban a fizikai dolgozók átlagosan 200 ezert vihettek haza, a szellemi foglalkozásúak pedig 360 ezret. Archív fotó: Török János

Ha az országos átlagot nézzük, azt azonban érdemes figyelembe venni, hogy ezt az átlagot kizárólag Budapest és Győr-Moson-Sopron vármegye múlja felül, mindenütt máshol kevesebbet keresnek az emberek.

Középmezőny

A KSH minden alkalommal húszas listát állít össze, külön kezelve a vármegyéket, illetve Budapestet. A mostani adatsorból is az látszik, hogy átlagosan a fővárosi székhelyű szervezeteknél dolgozók keresték a legtöbbet, nettó 413 ezer 351 forintot, míg a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyeiek a legkevesebbet, ott átlagosan 238 ezer 420 forintot vittek haza a dolgozók.

Csongrád-Csanád ezúttal is a tizedik a listán a 288 ezer 400 forintos átlagával, régiónkat nézve Bács-Kiskunban 280 ezer 342 forint az átlag, Békésben viszont csak 249 ezer 939 forint. Utóbbi vármegye kizárólag Szabolcs-Szatmár-Bereget előzi meg.

Jó ütem

A bérek emelkedésének üteme Csongrád-Csanádban meghaladta az országos átlagot, ha a 2021-es év azonos időszakával vetjük össze, ám a 19 százalékos növekedés ellenére az alkalmazottak 14 százalékkal kevesebbet kerestek az országos átlagnál.

A bruttó keresetek a versenyszférában 15, míg a költségvetési szférában 9 százalékkal emelkedtek. Az átlagkereset a fizikai foglalkozásúaknál 20, a szellemieknél 18 százalékkal nőtt, ennek eredményeként az előbbiek átlagosan bruttó 338 ezer, az utóbbiak 535 ezer forintot kerestek.

A statisztikákat böngészve közfoglalkoztatottak nélkül a versenyszférában a fizikai dolgozók átlagosan 222 ezret, a szellemi foglalkozásúak 347 ezret vihettek haza. A költségvetési szférában a fizikai dolgozók ennél többet, mert csaknem 296 ezret kerestek, a szellemi munkát végzők pedig 308 ezer forintot.