Sokat esznek a kísérleti egerek

Érdekes szerződésmódosítások jelentek meg a közelmúltban a hivatalos közbeszerzési értesítőben. Az irományokban a leggyakrabban építési, vagy például útfelújítási pályázatok szerepelnek, most azonban a Szegedi Tudományegyetem módosított az „Alom és táp beszerzése kísérleti állattartáshoz” című pályázatán. Ez egyébként egy évi 50 millió forintos keretösszeg, amit a kísérleti állatok etetésére és tartására költhetnek.

A számok pedig nagyon érdekesek, annak ellenére, hogy a kísérletek nagy része nyilvánvalóan nem tartozik a laikusokra.

Tehát a szerződésmódosításokból kiderül, hogy nyúltápra 4 millió 112 ezer, kutyatápra pedig 7 millió 116 ezer forintot költ az egyetem. Ez azonban semmi a rágcsálókhoz képest. Összesen három pályázat szól a rágcsálótápokról. Ha összeadjuk a nyertes pályázatokat, kiderül, hogy több mint 17 millió forintnyi tápot esznek meg az egyetem egerei és más rágcsálói.

Az állatokat természetesen jól tartják, amit az is mutat, hogy alomra is sokat költenek, összesen csaknem 12,5 millió forintot.

Az állatkísérletek egyébként nyilvánvalóan elengedhetetlenek a tudomány fejlődésének szempontjából, ráadásul nagyon szigorúan szabályozzák ezeket. A tudományos célokra felhasznált állatok védelméről egy európai parlamenti és tanácsi irányelvre épülő kormányrendelet szól. Vagyis egy kísérleti egérrel ugyanúgy bánnak például Berlinben is, ahogy Szegeden. A rendelet alapvetően meghatározza és szabályozza a kísérleti állatok tudományos célú felhasználását, az állatkísérletek engedélyezését, végzését, és az állatkísérletek végzéséhez képzettség megszerzését írja elő.