2023.06.28. 07:00
A fuzárium fertőzéstől tartanak leginkább a gazdák
A gazdálkodóknak idén a tavalyitól egészen eltérő időjárásban kell helytállniuk. Júniusban helyenként akár kéthavi átlagnak megfelelő mennyiségű eső zúdult le, a bőséges nedvesség miatti magas páratartalom pedig a kórokozók gyors terjedésének kedvezett.
A tavalyi aszály egy rendkívül negatív szélsőséges jelenség volt, idén inkább a hirtelen lezúduló csapadék mennyiség volt váratlan. Illusztráció: Bencik Ádám/MW
A csapadékos, kissé hűvös, majd hirtelen melegedő időjárás a szélsőségei miatt a növényeknek és a gazdálkodóknak is nagy kihívás volt. Számtalan helyen kezelhetetlen mennyiségű eső zúdult le, olykor jéggel, sárlavinával kísérve, amely elverte a kukoricát
– magyarázta kérdésünkre Tar Melinda, az SZTE Mezőgazdasági Kar (SZTE MGK) Növénytudományi és Környezetvédelmi Intézetének tudományos főmunkatársa.
Mindenből kijutott idén
A tavalyi aszály egy rendkívül negatív szélsőséges jelenség volt, idén inkább a hirtelen lezúduló csapadékmennyiség volt váratlan. – Az elmúlt nyáron szomorú volt látni, ahogy minden tönkrement. Most ugyan minden zöldell, de a mostani időjárás a kórokozóknak kedvez, intenzíven megjelentek a betegségek a kalászosoknál, búzánál például. Némely fertőzésnek a kicsit hűvösebb, de magas páratartalom kedvez, megint más viszont a meleg, nedves környezetben támad. Most mindenféle jutott egyszerre: a búzában volt lisztharmat, sárgarozsda, levél- vagy vörösrozsda és helyenként sajnos a fuzárium is megjelent a szántóföldeken.
Támad a fuzárium
A kalászosok egyik ismert és igen súlyos problémákat okozó betegsége mind hazánkban, mind pedig világszerte a fuzáriózis. Az ezt okozó Fusarium-fajok kiválóan alkalmazkodnak a környezeti körülményekhez, szinte mindenhol jelen vannak.
Ez a fertőzés azért az egyik legrettegettebb ellenség, mert a minőséget és a mennyiséget egyaránt befolyásolhatja. A fuzárium gombák további jellemzője, hogy úgynevezett mikotoxinokat termelnek, amelyek sem az élelmiszerekben, sem az állati takarmányban nem kívánatosak. Emiatt joggal tartanak tőle a gazdák és igyekeznek a fertőzéstől megvédeni az állományt
– magyarázta Tar Melinda. Az esős, párás idő egyébként minden növénynek jelentős kórokozó nyomást ad; a napraforgónak, kukoricának, gyümölcsöknek egyaránt.
Akik megvédték a növényeket
A Mezőgazdasági Kar tudományos főmunkatársa úgy látja: aki a növényvédelemről folyamatosan gondoskodott, annak nincs félnivalója. A szakemberek nyomon követik az eseményeket, egészen az aratásig monitorozzák a gabonaföldeket, az előrejelzésekben látható, mikor, milyen kórokozóra, kártevőkre számítanak az egyes növénykultúráknál. Ha a kalászosokat a legérzékenyebb fázisban, a kalászoláskor megfelelően kezelték, nem vagy csak kisebb mértékben alakulhat ki a fertőzés. Annak hiányában azért lehet aggódni. Tar Melinda szerint a váratlan eseményeknél a gazdálkodók biztonsággal fordulhatnak a szakemberekhez.
Legyen mit továbbadni
Azt a Mezőgazdasági Kar főmunkatársa is megerősítette, hogy a mezőgazdaságban is folyik egyfajta paradigmaváltás, nyitnak a gazdálkodók az úgynevezett okszerű növényvédelem, a talaj reform felé.
Vannak úttörő mezőgazdászok, akik már inkább a talajéletre helyezik a hangsúlyt, hogy az megőrizze a nedvességet, meglegyenek benne a növények fejlődését, a tápanyagfelvételt támogató mikroorganizmusok, és segítik átvészelni a szélsőséges körülményeket is. Vagy például csak indokolt esetben, az előrejelzésekhez igazodva permeteznek
– mondta. Hozzátette, az egyetemi oktatók feladata és egyben küldetése a fiatalokkal megismertetni az új szakmai irányokat.
A jövőnkre is figyelnünk kell. Fontos, hogy tíz év múlva is legyen mit megművelni, legyen terület, ahová kimehetünk és búzát takarítunk be, haszonnövényeket termesztünk
– hangsúlyozta.
