Három év hat hónap börtönnel büntették a munkatársát leütő tiszaalpári verekedőt

Így az elsőrendű vádlott K. A. jogerős büntetése 3 év 6 hónap börtön és 3 év közügyektől eltiltás lett, míg a II., III. és IV. rendű vádlottak segítségnyújtás elmulasztása vétsége miatt 10-8-8 hónap, végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés büntetést kaptak.

Az ítélet indoklásában elhangzott: a Kecskeméti Törvényszék az ügy összes körülményét figyelembe véve arányos büntetéseket szabott ki, így azok enyhítésére az ítélőtábla nem látott indokot. A jogerős ítélettel szemben fellebbezésnek nincs helye. Halált okozó testi sértés bűntettében mondta ki bűnösnek a Kecskeméti Törvényszék 2019. május 28-án K. A. elsőrendű vádlottat, és ezért őt 3 év 6 hónap börtönre és 3 év közügyektől eltiltásra ítélte. Az ügy II., III. és IV. rendű vádlottjai segítségnyújtás elmulasztása vétsége miatt 10-8-8 hónap, végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés büntetést kaptak. A döntést az ügyész tudomásul vette, míg a vádlottak és védőik felmentés, illetve a büntetés enyhítése érdekében nyújtottak be fellebbezést, így került az ügy a Szegedi Ítélőtáblára.

Az elsőfokú ítélet szerint 2017. november 4-én J. J. sértett reggel 6-ra ment dolgozni egy tiszaalpári műhelybe. A nap folyamán munkatársaival alkoholt fogyasztottak, de ettől még munkájukat el tudták látni. A munkaidő lejárta után társai hazamentek, míg a sértett az üzemben maradt túlmunkát végezni. Így délután együtt dolgozott a

négy vádlottal. Az I. rendű vádlott a munkahelyi tilalom ellenére 2 üveg 7 deciliteres bort vitt magával, amit délután a sértettel és a II. rendű vádlottal együtt elfogyasztottak. Ettől ittas állapotba kerültek, de munkájukat elvégezték.

A sértett és az I. rendű vádlott között este 8 óra körül nézeteltérés támadt. Kölcsönös szóváltásuk során a sértett egyszer kis erővel megütötte az I. rendű vádlottat, majd az lefogta a sértett mindkét kezét, és tovább vitatkoztak. A II. rendű vádlott le akarta őket csillapítani, de ez nem sikerült. Az I. rendű vádlott egy idő után elengedte a sértett karjait, és hirtelen ököllel állon ütötte a férfit, aki hanyatt zuhant, fejét az üzem betonozott talajába ütötte, és elveszítette az eszméletét. A II. rendű vádlott megpróbálta a sértettet feléleszteni, de mivel állapota nem változott, az I. rendű vádlottal együtt az alélt férfit talpra állították, és kivitték a műhely udvarára, abban bízva, hogy a friss levegőtől felébred. Ez azonban nem történt meg, ezért egy asztalhoz ültették, amire a sértett eszméletlen állapotban ráborult.

Idővel mind a II., a III. és a IV. rendű vádlott tudomást szerzett arról, hogy a sértett az I. rendű vádlott ütését követően szenvedett súlyos sérülést, de tartós eszméletlen állapota ellenére sem gondoskodtak arról, hogy egészségügyi ellátásban részesüljön. Este 9 óra után a magatehetetlen sértettet az I. és a II. rendű vádlott egy kézikocsira tette és kitolta az üzemből, majd hazavitték. Itt a feleségének az II. rendű vádlott azt mondta, hogy a férje nagyon sok alkoholt ivott azzal „kiütötte magát”, de szerinte nem kell mentőt hívni, majd kialussza magát. Az asszony este 11 óra előtt mégis értesítette a mentőszolgálatot, akik a férfit kórházba szállították, ahol a sértettet megműtötték.

Később még több műtéti beavatkozásra is sor került, de a sértett életét nem lehetett megmenteni, és január 26-án meghalt. A sértett sérüléseire figyelemmel az időben érkező orvosi segítség sem garantálta volna az életben maradását.