Hiány volt felsőbb leányiskolából

Az 1879-es szegedi nagy árvizet követő újjáépítés után merült fel, hogy felsőbb reáliskola is mű­­ködjön a városban, hogy a lányok is magasabb szinten tud­janak tanulni.

A Radnótiban kezdődött

– Felépült a mai Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium épülete, amely egy-másfél évig felsőbb leányiskolának adott helyet. Ké­­sőbb „elfoglalták” a fiúk, majd a Klauzál Gimnázium nevet viselte az intézmény – meséli Simoncsics János népművelő. El­­mondta nekünk, hogy a mos­­tani Dózsa utca felől két ma­­gánház jellegű épület volt a Radnóti-gimnázium mellett. Nagy valószínűséggel az egyik az igazgatói, a másik a gondno­­ki épület lehetett. Ferenc József idején még az iskolákat körbeépítették a vezetők házaival. A Radnóti háztömbje mind egybe tartozott, egy építész egy koncepciója valósult meg benne.

Folytatás a Tömörkényben

– Viszont mégiscsak hiány mu­tatkozott a városban a felsőbb leányiskolára, és akkor, 1897 szeptember elején alakult meg a Tömörkény István Gimnázium és Művészeti Szakközépiskola jogelődje, ami ekkor az Állami Leányiskola nevet is viselte. Az intézmény először ideiglenesen a Szabadkai sugárút (ma: Petőfi Sándor sgt.) és a Földvári utca sarkán álló Novák-házban kapott helyet. 1901 és 1903 között épült fel a ma is az oktatásnak helyet adó épület, amelyet Ba­­um­­garten Sándor, Lechner Ödön közvetlen tanítványa tervezett. Kezdetben kétszáz leánynöven­dék számára tervezték. 1922-ben felvette az Árpád-házi Szent Er­zsébet nevét. Az 1930-as években már 500 tanuló járt ide. 1952-ben vette fel Tömörkény István nevét. 1960-ig leánygimnáziumként működött.

Vegyes iskola lett

– A Tömörkénybe azért szivárog­tak be a fiúk, mert az ötvenes években zenetagozat is működött, oda felvettek már fiúkat is. Betették a kisujjukat... – viccelődött Simoncsics János. Elmondta: – Utána szerveztek képző- és iparművészeti képzést 1961-ben – oda jártam én is. A szakközépiskola kerámiatagozattal, grafikával és szobrász szakkal indult. Ekkor már az általános tagozaton is voltak fiúk. Beszivárogtunk oda, így lett vegyes iskola – emlékezett vissza Simoncsics János.

Polgári/elemi leányiskola mű­­ködött még többek között a Lófaránál, a mai jogi kar épüle­tében – szintén a monarchia idején. Az újjáépítés után iskolaépítési lázban égett a város, így a századforduló végén sok le­­ányiskola is született. Ilyen elemik voltak a Gutenberg, a Mérey és a Dugonics utcában.