Emlékversenyt neveztek el a szegedi modellezőről

Termik, függőleges vezérsík, orrkúp – különös csengésű szavak a vitorlázómodellező versenyzők szótárából.

A sportág hazai nagy öregje Vörös Endre volt, akinek neve a nemzetközi modellezők körében ma is márkanév. Az asztalos tanár úr – aki évtizedeken keresztül szegedi ipari tanulók generációit okította – megszállott repülőmodellező volt. Kevlárból, üvegszövetből, fémszövetből és kompozit műgyantából építette pompás gépeit, amelyekkel egészen a világbajnoki ezüstéremig repült.

– Csörlővel, damillal húzzuk föl a modelleket száz-százötven méter magasra. A feladat tíz percig a levegőben tartani a gépet, majd pontosan célra szállni. Bár mindössze 1,5 kilogramm súlyúak és legfeljebb négyméteres szárnyfesztávolságúak, a modellek hatvan kilométer per óra sebességgel is repülnek. Egyszerre 5-8 versenyző modellje köröz a magasban – sorolta lapunk kérdésére a szabályokat Markó László, a Szeged Városi Modellező Egyesület szervezője.

Vörös Endre az F3J kategóriában sokszoros válogatott volt, a nemzetközi modellezőversenyek állandó résztvevője, nemcsak megépítette a gépeket, hanem hibátlanul meg is javította őket, sok töréses sérülésből épültek fel modellek tápéi műhelyében.

– Ötven év tapasztalatával, high-tech anyagokkal, precízen és szakszerűen dolgozott. Győztes kupáit a Szeged Városi Modellező Egyesület az emlékversenyeken újrahasznosítja, az elhunyt lánya felajánlotta őket egyesületünknek – emelte ki Markó László. A szeptember végén először Vörös Endre-emlékverseny néven megrendezett országos bajnoki fordulón három kategóriában a teljes magyar élmezőny részt vett.

F3J vitorlázó kategóriában Berta Gábor, F5J elektromosban Horváth Dávid, F5J-400 kis elektromotoros kategóriában Bodnár Krisztián győzött. A rádióirányítású modellezők versenynaptárában a korábban Szeged Kupa néven szereplő verseny mostantól Vörös Endre-emlékversenyként szerepel.