A poétikai és személyes útkeresés évei

A budapesti születésű Radnóti Miklós 1930 őszén iratkozott be a szegedi egyetemre és 1936 őszén szerzett itt magyar–francia szakos középiskolai tanári diplomát. A városban számos műve született, két verseskötete je­lent meg, és itt írta doktori ér­tekezését Kaffka Margitról, amely két változatban is megje­lent.

– A Szegeden eltöltött évek, az 1930 szeptembere és 1934 decembere közötti periódus jelentőségét a Radnóti életrajzával, költészetével, irodalmi és tudományos munkásságával foglalkozó szakirodalom már régóta elismeri és számon tartja. Erre az időszakra esett poétikai, kulturális és személyes útkeresésének meghatározó szakasza, hiszen egyrészt a szegedi egyetem világának részeseként, másrészt a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumának tagjaként egész életét és költői gondolkodásmódját befolyásoló hatások érték. A Szegeden Radnótit ért szellemi impulzusok, az itt kialakított emberi kapcsolatok nemcsak személyiségének, lelki alkatának, de költői, írói, irodalomtörténészi alapállásának és programjának is egyértelműen befolyásoló tényezői voltak – mondta Miklós Péter, a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Karának docense, a hódmezővásárhelyi Tornyai János Múzeum igazgatója, a Radnóti Szegedi Öröksége Alapítvány titkára.

A művelődéstörténésznek A szegedi bölcsészkar Radnóti Miklós diákéveiben címmel jelent meg könyve 2011-ben. Hangsúlyozta, hogy a zsidó származású Radnóti Szegeden nyitott és befogadó, ihletet adó és inspiráló közegbe került, annak ellenére, hogy a város egyetemén – elsősorban a jogi karon – fölütötte a fejét az antiszemitizmus, amelynek következtében tüntetésekre és verekedésekre is sor került. – Sokrétű szellemi hatás érte itt a költőt, hiszen a szociális igazságtalanságok ellen föllépő baloldali értékrendet éppúgy magáévá tette ezekben az években, mint ahogy ekkor döntött a katolicizmushoz való csatlakozásról is. Miközben olyan mesterei voltak, mint Sík Sándor piarista szerzetes, irodalomtörténész, költő, műfordító, aki később a feleségével együtt megkeresztelte, vagy Zolnai Béla irodalomtörténész professzor – fogalmazott a történész.

Radnóti hetvenöt esztendeje a zsidóüldözés áldozata lett. A Győr melletti Abdán meggyilkolt Radnóti Miklós huszadik századi irodalmunk egyik kiemelkedő alakja. – Alkotásai nagymértékben a magyar irodalmi hagyományban gyökereznek, a kedvenc költője Arany János volt. Kirekesztése és elpusztítása pedig súlyos és igazolhatatlan szégyen – zárta gondolatait Miklós Péter.