A fizika a hobbija a tanárnőnek

– Épp a fizikaszertárban készültem a másnapi órámra, amikor csörgött a telefonom, Kroó Norbert akadémikus hívott fel, és elmondta, én vagyok az egyik díjazott. A díj nagyon nagy megtiszteltetés számomra. Egy élet munkája van benne, ugyanakkor egyedül ez nem megy, egy olyan szakmai közösség, iskola kell hozzá, ahol támogatják a megújulást– magyarázta a Rátz Tanár Úr Életműdíj idei egyik díjazottja, Horváthné Fazekas Erika. Az Ericsson Magyarország, a Graphisoft és a Richter Gedeon Nyrt. által alapított díj célja, hogy elismerje a természettudományos oktatás területén kiemelkedő teljesítményt nyújtó pedagógusok munkáját, és egyben felhívja a figyelmet a természettudományos oktatás fontosságára. A díjat az ország bármely iskolájában matematikát, fizikát, kémiát és biológiát tanító vagy korábban ott tevékenykedő két-két pedagógus kaphatja meg minden évben.

Az egyik díjazott idén az SZTE Juhász Gyula Gyakorló Általános és Alapfokú Művészeti Iskolájának fizikatanára. Horváthné Fazekas Erika lapunknak elmesélte, mindig szerette a természettudományokat, az édesapja rendkívül racionális ember, így ezt a fajta gondolkodást hozta otthonról. Vésztőn nőtt fel, ahol nagyon jó tanárai voltak, kezdve az elsős tanító nénijétől a fizikatanáráig. Azt mindig tudta, hogy matematikával és fizikával szeretne foglalkozni. A gimnázium után a szegedi egyetemre jelentkezett, matematika–fizika szakra.– Innentől már nem volt kérdés: tanár leszek. Mindig von­­zott a tanári pálya, nagyon sokat kaptam a tanáraimtól, ezért úgy éreztem, tartozom azzal, hogy valamit visszaadjak ebből – vélekedett a majd 40 éve tanító pedagógus.

Előbb Békéscsabán, majd Nagy­­bánhegyesen tanított, de férjével visszavágytak Szegedre. 1990-től a Rókusi I. sz. Iskolában, 1991-től az SZTE Juhász Gyula Gyakorló Általános Is­kolában dolgozik szakvezető tanárként, és 2014 óta az egyetemen is tanít. Tanári hivatásával kapcsolatban elmondta, szerinte nagyon fontos, hogy a gyerekek oda merjenek menni hozzá a problémájukkal. Ottjártunkkor az egyik hetedikes lány kérte, hadd javíthasson, szerinte rosszul sikerült a dolgozata.

– Mindig adok lehetőséget ja­vítani, annak, aki szeretne. Ám nem csak a tantárgyak kapcsán hallgatom meg a diákjaimat. Azt vallom, egy iskolában minden gyereknek kell, hogy legyen legalább egy olyan pedagógus, akihez oda mer menni, bármilyen gondja van – vélekedett. Úgy fogalmazott, szerinte ő igyekszik ilyen lenni, mindamellett, hogy szigorúnak tartja magát.

Erika – kollégái szerint – időt, fáradságot nem kímélve, a szabadidejében készíti fel diákjait a versenyekre, a továbbtanulásra. Munkája során nagy gondot fordít a kísérletezésre, országos versenyek szervezésére. Leendő kollégáit is odaadással támogatja, ugyanis fizika módszertan kurzusokat tart az egyetemen. Azt is megtudtuk, a mai napig készül óráira, tevékenysége során igyekszik megtalálni azokat a csatornákat, amelyek tanítványai érdeklődését felkeltik. – Igyekszem ráébreszteni őket, hogy a természettudomány és azon belül a fizika a mindennapjaink része, ezért is szép, és érdemes tanulni és művelni – fogalmazott az életműdíjas tanárnő.