Idén is megalakulnak a részönkormányzatok Szegeden

Mozgalmas lesz a január Kiskundorozsmán, Tápén, Szőregen és Gyálaréten. Az 1973-ban Szeged­hez csatolt, korábban önálló te­lepüléseken részönkormányzatokat választanak a helyiek. A választás maga nem bonyolult. A neveket egy ajánlóíven kell leadni, amit a polgármesteri hi­vatal ad mindenkinek. Erre rá kell írni a javaslatot tevő nevét, születési nevét, személyi számát, lakóhelyét és a jelölt adatait is.

A jelöltekből egyébként egyáltalán nem biztos, hogy tag is lesz, ahhoz el is kell fogadnia a jelöléseket.

Két napon lehet ajánlani

Tápén a polgármesteri hivatal helyi kirendeltségén lehet majd leadni a jelöléseket január 6-án és 7-én, 15 és 18 óra között. Szőregen január 8-án és 10-én lehet ezt megtenni, ugyanúgy 15 és 18 óra között. Kiskundorozsmán ja­nuár 13-án és 15-én dönthetnek a helyiek a Polgármesteri Hivatal Kiskundorozsmai Kirendeltségének Ügyfélszolgálati Irodáján. Gyálaréten a Gyálaréti Művelődési Centrumban várják a jelöléseket január 9-én, 15 és 18 óra között, valamint január 11-én 9 és 12 óra között.

A közgyűlés is beleszól

Érdekes, hogy míg a településrészek lakói a részönkormányzatok tagjait maguk közül vá­­laszthatják, addig a testületek vezetőiről a közgyűlés a polgármester előterjesztése alapján dönt. A vezetők egyébként az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzata (SZMSZ) szerint a településrész egyéni választókerületében megválasztott önkormányzati képviselők lehetnek.

Dorozsmán Mihálffy Béla a Fidesz–KDNP részéről, Szőregen Avramov András, Tápén Szécsényi Rózsa, Gyálaréten pedig Simon-Fiala Donát lehet, utóbbiak mindhárman az Összefogás Szegedért színeiben politizálnak.

Az SZMSZ részletesen leírja a településrészi önkormányzat feladatait is. Szervezhetnek ön­kéntes munkát, elmondhatják a véleményüket a településrészt érintő fontosabb fejlesztési, rendezési tervekről, és például a közterületek elnevezéséről.

A részönkormányzat vezetőjének pedig tájékoztatnia kell a tagokat azokról a döntésekről, amelyek őket is érintik.

Korábban egyébként nem csak a felsorolt helyeken működött részönkormányzat. Még 2006-ban adott negyvenötmillió forintot a Belügyminisztérium a lakótelepi részönkormányzatokra. Meg is alakult a testület Tarján–Felsővároson és Rókus–Északi városrész–Makkosházán. Ezek viszont egy évig sem működtek, mert elfogyott a pénz.

Szentmihály helyett lett Gyálarét

Vihar volt 2015-ben az akkor még létező szentmihályi részönkormányzat körül is. A közgyűlésen Lauer István, akkor még szocialista önkormányzati képviselő olyan módosító javaslatot adott be, amely szerint az eddigi – tápai, szőregi, dorozsmai és szentmihályi – részönkormányzatokból három marad meg. A szentmihályi helyett egy újat jelölt ki: Gyálaréten.

Azzal indokolta a lépést, hogy ezek a településrészek voltak korábban önállóak, rendelkeztek Szegedtől független történelemmel és kultúrával. Egészen 1973-ig, amikor a vá­­roshoz csatolták őket. Így alakult ki a mostani helyzet.