Amit bárki meg tud tenni a tiszta vízért

Úgy pazaroljuk és szennyezzük, mintha sosem fogyna el, pedig a Föld készlete sem véges tiszta vízből. Mivel a hírekben többnyire a nagy szennyezések vernek fel nagyobb port, mint a tiszai cián, sokan nem tudják, mennyi mindent megtehetnek ők is, hogy az unokáiknak is legyen tiszta ivóvizük. Sok a tévhit is azon a téren, mi szennyezés és mi nem. Máskor rendezvényeken világosítják fel az embereket, a Szegedi Vízmű Zrt.-től a füvészkerten át a Szegedi Vadasparkig sok helyen találunk normális esetben érdekes ismeretterjesztő programokat – ez idén nyilván kimarad. A víz világnapja alkalmából adunk néhány tippet, hogyan tehetünk mi is a hétköznapokban a tiszta vízért.

Tízezer éves vizet iszunk

Magyarország szerencsés helyzetben van ivóvízkészletével, a megyében is viszonylag el vagyunk kényeztetve. Szegeden védett vízadó rétegre telepített mélyfúrású kutakból, 180–560 méter mélyről nyerik a jó minőségű ivóvizet – áll a Szegedi Vízmű Zrt. tájékoztatójában. A kitermelt víz kora, amit megiszunk, amiben fürdünk, mosogatunk – de még a vécét is ezzel öblítjük le – több mint 10 ezer év. A város alatti vízbázis bizonyítottan jó minőségű, nem sérülékeny, és nem érzékeny az emberi tevékenységhez kapcsolódó szennyeződésekre. Hódmezővásárhelyen, Csongrádon és Szentesen is 200–500 méter mély, fúrt kutakból fedezik a mindennapi vízigényt.

Feleslegesen folyatjuk

Átlagosan fejenként napi 135 liter vizet fogyasztunk, nagy részét feleslegesen folyatjuk el. A vizek védelmét kezdhet­jük olyan apró dolgokkal, mint hogy nem hagyjuk csöpögni a csapot, nem folyatjuk a vizet feleslegesen, többször zuhanyozunk, mint fürdünk, és lo­csolásra gyűjtjük az esővizet – arra azért vigyázzunk, hogy ne legyen a vízgyűjtőből szúnyogbölcső. Mert azért arról nincs szó, hogy a tiszta víz örökké újratermelődik. Zuhany­ró­zsát, vécétartályt érdemes víz­­takarékosat választani, szappanozás, fogmosás, borotválkozás alatt nem folyatni a vizet, az autót, a járdát nem slaggal takarítani, bármilyen egyszerű is. A mosógépet telerakva indítsuk el, és azt a vizet is fel lehet fogni egy vödörben, locsolásra felhasználni, amit kifolyatunk a zuhany­nál, amíg felmelegszik.

Vízkert és csepegtetés

Hamarosan itt az öntözés szezonja: arra is figyeljünk, hogy ne a betont, járdát, hanem a növényeket öntözzük! Reggel vagy este locsoljunk, amikor a legkisebb a párolgás, víztakarékos a csepegtetős ön­­tözőrendszer is. Találunk olyat, amit kiskertben is használhatunk. Ha van kertünk, kialakíthatunk egy részén eső­­kertet is, ami a természet vízgyűjtőit utánozza: az esővíz folyásirányának megfigyelése után, annak megfelelően, már meglévő, vagy mesterségesen kialakított mélyedésekbe tereljük a vizet. Ide olyan, lehetőleg őshonos növények kerüljenek, amelyek ezeket a körülményeket szeretik – a víz pedig innen szépen lassan beszivárog a talajba.

Gyógyszerek a szennyvízben

Egy háztartásban számos do­­log belekerülhet a vízbe, amivel nincs könnyű dolga a szennyvíztisztítónak. Soha ne dobjunk vagy öntsünk gyógyszert, vegyszert a lefolyóba, és a használt sütőolajtól sem úgy kell megszabadulni, hogy leöntjük a vécén. A fogamzásgátlók, a leggyakoribb fájdalomcsillapítók maradványait már így is ki lehet mutatni a tisztítóba kerülő szennyvizekben, ahová a vizelettel kerülnek, bár a természetes vizekbe visszakerülő tisztított szennyvízben ezeknek a koncentrációja minimális. Erről korábbi cikkünkben prof. dr. Balla Jó­­zsef, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Szervetlen és Analitikai Kémia Tanszékének munkatársa be­szélt – de azért jobb, ha nem terheljük a rendszert további gyógyszerekkel. A fáradt olajat adjuk le ártalmatlanításra, a sütőolajat a Mol-kutak mellett több üzletben is átveszik, a lejárt gyógyszert is a patikák­ban.

Mikroműanyag a Tiszában

A háztartásban próbáljunk meg minél kevesebb vegyszert használni! Sok tisztítószert, emellett mosó- és mosogatószert ki lehet váltani természetes anyagokkal. A kertben is ki lehet váltani a legtöbb vegyszert természetes módszerekkel. Ami még nagyon fontos: egyetlen cigarettacsikk ezer liter vizet is képes elszennyezni. A csikket az utcán ne a vízgyűjtő csatornába dobjuk, és ne is a vécébe ürítsük a hamutálat!

Jobb, ha az egyszer használatos műanyagokat is elfelejtjük. Amikor végigjártuk a Tisza árterét Szeged és Algyő között, hogy jelöljük a hulladéktérképen, hol található szemét, nagyrészt műanyag palackokat találtunk. A Hulladékmentes.hu zászlóvivőktől akkor megtudtuk, miért annyira ártalmas ez a fajta hulladék: aprózódással mikroműanyag keletkezik belőlük, amit tápláléknak néznek az állatok, és elpusztulhatnak tőle. A flakonokból ftalátok oldódnak ki. Ezt is találtak már a Tisza vizében.

Vizeink nagy része sós

A Föld felszínének több mint kétharmadát borítja víz: ennek jelentős

része sós tengervíz, csak 2,5 százaléka édesvíz, ez is nagyrészt fagyott

állapotban, a sarkvidékeken található. Szakértők szerint a felhasznált édesvíz háromnegyedét a mezőgazdaság és az állattenyésztés, egyhetedét az ipar fogyasztja el. Emberi használatra az édesvízkészlet tizede marad, és még azzal is pazarlóan bánunk – már ahol megtehetjük. A Föld népességének jelentős része él biztonságos vízellátás vagy megfelelő szennyvízelvezetés nélkül.