Sosem használt bunkerek Ásotthalmon – Galéria

Békésen brummogott a Dacia 1.5-ös dízelmotorja a háborítatlan ásotthalmi télben. Zötykölődtünk a földúton Ásottha­lom külterületén. Az egyik el­­hagyatott tanya mellett egy rejtélyes domb magaslott, csak közelebbről derült ki, hogy egy páncéltörő ágyú fedezékét rejti a betonbunker. Odabent két he­­lyiség található, az egyikben a lőszert tárolhatták, a másikban a kezelőszemélyzet várta a támadást.

– Innen húzták ki az ágyút – mutatta kísérőnk, Bánhidy Zoltán, az ásotthalmi Bedő Albert Erdészeti Szakgimnázium, Szakközépiskola tanára. A bunkert, mint a többi 31-et, soha nem használták.

A magyar Maginot-vonal

– Az ötvenes években épültek az erődök. A hivatalos megnevezése a délvidéki erődrendszer, amit tévesen szoktak a magyar Maginot-vonalnak is hívni. A má­­sodik világháború lezárását követően Jugoszláviában a Tito vezette kommunista rezsim úgy gondolta, hogy szembehelyezkednek Sztálinnal, ezért amikor Sztálin azzal szembesült, hogy a határai mentén egy olyan hatalom alakult ki, ami inkább nyugatbarát, hozott egy intézkedést, hogy Rákosi Má­­tyásnak erődrendszert kell építenie a déli határszakaszon – magyarázta a Bedő-iskola tanára.

Véletlenül fedezte föl

– Az első időben aknákat telepítettek, később kezdték el építeni az erődöket a határtól néhány kilométerre. Úgy működött vol­na, hogy amikor riasztást kaptak a katonai egységek, akkor vonultak volna be ezekbe az erődökbe. Több mint egy évtizeddel ezelőtt egy téli napon Kelebia és Ásotthalom között autóztam egy számomra különleges és kedves kis úton, ahol alig jár ember. Valami feltűnt az erdőben, egy sötét üreg. Megálltunk a barátommal, és azt mondtam, hogy nézzük meg. Amikor közelebb mentünk, egy hosszú betonfal végén egy sötét üreget láttunk.

Rácsodálkoztak

Rácsodálkoztak, mit keres ott egy másfél méter vastag betonból készült, fedett fedezék. Hirtelen azt se tudták elképzelni, ki építette, miért van ott.

– Elkezdtem érdeklődni a té­­mában. A vége az lett, hogy en­­­­gedéllyel sikerült megszereznem olyan, egykor szigorú­­an titkos katonai térképeket, amelyeken jelölve voltak ezek a bunkerek. Ezeket kezdtem el felkeresni, akkor kezdődött a tudatos kutatás, ami abban csúcsosodott ki, hogy az utóbbi 5-6 évben rendszeresen szervezek bunkertúrákat az érdeklődőknek – magyarázta.

A diákoknak is tetszik

Az utóbbi tanévekben a diákok érdeklődését is sikerült felkeltenie Bánhidy Zoltánnak. – Elmentünk közösen és megnéztük az épületeket. A diákok maguk is el­­kezdték keresni a térkép segítségével. Utána jött az ötlet, hogy úgy lehetne ezt szervezettebb formában csinálni. Ha véget ért a koronavírus-járvány, ezeket egyesével felkeresnénk a diákokkal és felmérnénk, pontosan hol vannak, azonosítanánk a funkciójukat, ha lehetőség van, akkor rendbe raknánk, összeszednénk a szemetet és egy katalógust állítanánk össze. Az egyik diák ötlete volt, hogy akár 3D-s digitális mo­dellt is készíthetünk belőlük.

Izgalmas kaland

Bánhidy tanár úr bízik abban, hogy ez a kutatás segít abban is, hogy a gyerekek egy kicsit jobban megértsék a történelmet. A feladat izgalmas, mert egy térképpel a kézben nekiindulni az erdőnek, és megkeresni egy ott rejtőző építményt különleges kaland. A bunkerek egy része lakóházak mellett, vagy alattuk van. Ez is érdekes lesz, hogy megkeressük a tulajdonosokat, engedélyt kérjünk, hogy bemehessünk – tette hozzá.

Forradalmár és államfő

Josip Broz Tito jugoszláv forradalmár és államfő. Horvát–szlovén szülők gyermekeként látta meg a napvilágot Josip Broz néven, a Tito nevet csak később vette fel. A második világháborúban a jugoszláv partizánok egyik vezetője, majd Jugoszlávia első számú vezetője volt 1980-ig. Nem sokkal a háború vége után kiállt a szovjet befolyás ellen. Jugoszlávia legjelentősebb politikusának tekinthető. Elterjedt tévhit, hogy Tito szakított Sztálinnal. Valójában Sztálin intézett támadást ellene és tört az életére. Támadásának okáról néhány egymást nem kizáró feltételezés létezik. A Szovjetunióval való viszonya csak Sztálin halála után normalizálódott, amikor 1955-ben Hruscsov meglátogatta Titót, aki rá egy évre, 1956-ban ellátogatott Moszkvába.