Tápén is keresték Attila sírját

A Délmagyarország már az 1920-as években is sokat írt a nagy hun vezér sírjáról, ami sokak meggyőződése szerint a megye területén lelhető fel, Attila egykori szálláshelyénél. Ami bárhol lehetett „Szegedtől Szentesen és a Békés megyei Dombegyházán át Tápiószentmártonig”. Móra Ferenc 1926-os, Őseink a föld alatt című sorozatában elárulja: „Humoros embereknek rendszerint az is az első kérdése az ásató régészhez: — Megtaláltátok-e az Attila koporsóját?”

Gót királyt temethettek így

A június 13-ai lapszámban leírta, miért nem hisz a hármas koporsó legendájában. A gót krónikás, Jordanes Alarich király temetéséről írta mindezt, aki száz évvel Attila előtt halt meg – „Ipolyi Arnold 1854-ben megjelent Magyar mitológia című munkájában ráhúzta Attila temetésére is” – fogalmazta meg Péter László, a neves irodalom- és helytörténész is lapunk hasábjain 1986-ban. Csallány Gábor, a szentesi múzeum igazgatója, aki együtt végezte Mórával a régészképzést, szenvedélyes Attila-kutató volt. 1924-ben Szentes határában kezdett ásatást a sírt keresve, nem találta meg.

Varázsvesszővel keresték

1937-et többek között azzal a hírrel indította a Délmagyarország, hogy részvénytársaság alakul Attila sírjának felkutatására egy Turócszentmárton melletti dombnál. 1938. július 24-én közölte lapunk, hogy milliós ajánlat érkezett egy szegedi Attila-emlékmű felállítására, és múzeumot is terveznek nyitni a városban a Szentes és Szeged között feltárt hun temetők leletanyagából. Az „Attila-kolosszust” korábban a Szentes melletti Dónát-pusztára, 1938-ban már

Szegedre álmodták meg.

1942-ben megírtuk: három éve „Kopcsányi Gyula nyugalmazott kispesti altisztet látogatni kezdték a szellemek”, köztük Attila fejedelemé. Látomásában megjelent a hely, ahol a hármas koporsót találják: egy kis falu mellett, egy széles folyó közelében. Legközelebb már azt is közölte Kopcsányival, hogy a falu Tápé, mire az altiszt felkerekedett, és egy régi téglaégetőnél azonosította a sír helyét. A múzeum kiküldött egy embert, aki megállapította, hogy itt sír nem lehet, de azért próbálkoztak varázsvesszővel is. A „kiváló és elismert képességű” Novacek Olga kezében „levágódott a vessző”, a sír azonban nem lett meg.

Fúrás és inga Algyőn

A Móra Ferenc Múzeumnak egész gyűjteménye van az Attila-bejelentésekből, tudta meg lapunk 1971-ben Trogmayer Ottó múzeumigazgatótól. „Attila hármas koporsója itt van eltemetve a Szeged, Bokor utca 17. számú ház nagykapuja alatt. Azonnal jöjjenek ki!” – egy a sokból. Az igazgató rámutatott: a hun fejedelmeket földbe temették, előtte elégették. A nagyszéksósi leletegyüttes tartalmazta egy hun nagyvezér halotti áldozati máglyáját, Móra tárta fel 1929-ben. 2012 augusztusában Kürti Béla régész, Móra-kutató, akkori főmuzeológus úgy nyilatkozott lapunknak: a máshol eltemetett fejedelem tárgyaiból rakott áldozati máglya maradéka mértékadó vélemény szerint a 400-as évek elején került a földbe. Attila viszont 453-ban halt meg.

1994-ben újabb kutatás indult, ezúttal Algyőn. Július 8-ai lapszámunk nyitó cikke a Franciaországba szakadt hazánkfia, Andreas Geiszt próbálkozását követte nyomon. Fúróberendezéssel eredtek a sír nyomába, amit a Teremtő mutatott meg Geisztnek inga segítségével, de nem lelték a koporsót a megjósolt 23 méter mélységben. Geiszt azt mondta, ő csak közvetít a Teremtő és a keresett anyag között. Ha valaki tévedett, nem ő volt az.