Ingyenes sétán mutatták be Szeged szecessziós palotáit

Minden év június 10-én tartják a szecesszió világnapját, amelynek időpontja Lechner Ödön és Antoni Gaudí építész halálának évfordulójához kap­­csolódik. A világ minden tájáról számos intézmény csatlakozik a századforduló egyedülálló művészeti irányzatát be­­mutató programsorozathoz, így tett szombaton a szegedi Tourinform-iroda is, amely három ingyenes sétát szervezett.

Az egyik ilyen sétán Hódi Nóra túravezetőtől megtudtuk, a építészeknek az volt a célja, hogy eltérjenek a megszokott egyenes vonalaktól, és fantáziát vigyenek az épületekbe. Megjegyezte, erre Szegeden kü­­lönösen volt lehetőségük az 1879-es nagy árvíz után, hiszen sok terület volt az építkezéshez.

A túra első állomása a Takarékpénztár épülete és a Vasalóház volt. Hódi Nóra szerint ezen a két épületen jól megmutatkozik, hogy milyen sokrétű volt a szecesszió.

Ugyanakkor érdekesség, hogy mindkét ingatlant Baumhorn Lipót tervezte, azonban tízévnyi eltéréssel.

A takarék épületével azt szerette volna érzékeltetni, hogy a pénznek van eleganciája, így a bécsi szecesszió finom dí­­szítését alkalmazta. Egy tor­nyot is tervezett hozzá, ami még inkább emelte az épület tekintélyét. Ugyanezt a Vasalóháznál is megtette, ez viszont már polgári bérháznak készült különleges eleganciával, szép erkélyekkel és fém domborművekkel. A séta vezetője hozzátette, nem volt egyszerű dolga a tervezőnek, ugyanis az épület a szétágazó utcák miatt szétnyílik, mint egy legyező.

Ennek az ellentettje a Kálvin téri Református palota, amit Ma­­gyar Ede alkotott meg. Egy öt­­szögű területre kellett építkeznie, így ez egy nyitott legyező lett. A hivatalt és az iskolát is magába foglaló ház visszafogott, ugyanakkor a homlokzaton a két mozaik a bibliai tanítást idézi, az egykori iskola emlékét pedig még ma is őrzik a gyermekszobrok a bejárat felett.