2020.06.03. 15:30
Nagymágocs pár napja negyedórás jégesőt kapott
Idén már tizenkilencszer kellett működésbe hozni a jégkármérséklő rendszert Csongrád megyében. A bors, búzaszem, vagy borsó nagyságú jég is okozott kárt, de jóval kisebbet, mint amekkorát a rendszer kiépítése előtt szenvedtek el a gazdák. Csongrád megyében 2020-ban eddig Nagymágocs kapta a legnagyobb jégesőt.
A Csongrád megyei 40 talajgenerátor egyikét Székkutason mutatta meg Szél István. FOTÓ: KOVÁCS ERIKA
– A jégkármérséklő rendszer már harmadik éve működik. Az idei szezon április 15-én kezdődött és várhatóan szeptember végéig tart. Ha olyan lesz az időjárás, mint tavaly ősszel, akkor most is ráhúzunk még 2-3 hetet, vagyis addig működtetjük a berendezéseket, ameddig szükséges – mondta Szél István, a Nemzeti Agrárgazdálkodási Kamara Csongrád megyei elnöke.
– Csongrád megyében áprilisban hatszor kellett a gépezetet bekapcsolni, májusban pedig tizenháromszor. Az utóbbi tíz napban is igencsak változékonnyá vált az időjárás megyénkben. A legnagyobb jégszem borsó méretű volt. Esővel, méghozzá nem is kevéssel érkezett. A leghosszabb ideig tartó jégesőt május 28-án Nagymágocs kapta. Ott 15 percen keresztül hullott a búzaszem nagyságú jég – mondta Szél István.
Emlékeztetett, az elmúlt 35 évben a mezőgazdasági károk 20 százaléka jégkár volt. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara 2018 májusától működő rendszere a talajgenerátoros technológiát alkalmazza, ami ezüst-jodidot juttat a meleg levegő feláramlásával a légkörbe, és ott gátolja meg a nagyobb jégszemek kialakulását. Jelenleg nincs olyan technológia, amellyel a jégesőt teljes mértékben ki lehetne küszöbölni.
A talajgenerátorokat 10 négyzetkilométerenként telepítették. A 986 generátor egy része automata, vagyis számítógéppel irányítják, a többit pedig generátorkezelők hozzák működésbe. Mindkét típus beindítása az Országos Meteorológiai Szolgálattól kapott értesítés után történik meg. Csongrád megyének 40 generátora van.
– Nagyobb probléma akkor van, ha a határ másik oldaláról érkezik a jégfelhő. Az ezüst-jodidos párologtatás nem nyújt akkora védelmet. Akkor a határ közelében kicsivel nagyobb jégszemcsék hullanak. Ebből a szempontból a nem határ menti megyék szerencsésebbek. Az volna az ideális, ha a szomszédainknál is teljes országot lefedő rendszert építenének. Amikor nálunk borsónyi jégeső hull, előfordul, hogy a szomszédainknál dió vagy pingponglabda nagyságú.
Az agrárkamara Csongrád megyei elnöke elmondta, a jégkármérséklő rendszer éves működtetése 1,5–1,8 milliárd forintba kerül, amit a Kárenyhítési Alapból, illetve a kamarai tagdíjakból finanszíroznak. Fontosnak tartotta hangsúlyozni azt is, hogy az ezüst-jodidnak semmilyen káros hatása nincs az emberekre, állatokra, vagy növényekre, és arra sincs befolyása, hogy hol esik eső és hol nem.
