2020.07.24. 19:18
A román tömegmészárlás mártírjaira emlékeztek Vásárhelyen – Galéria
Százegy évvel ezelőtt, 1919. július 25-én 56 embert végeztek ki a román megszállók Hódmezővásárhelyen, a Nagy Dezső-féle tanyánál.
Emléktáblát avattak a Nagy Dezső-féle tanya falán, amivel a mártírokra emlékeznek.
Fotó: Kovács Erika
- Ez a tömeggyilkosság volt az egyik legnagyobb az ilyen jellegű megtorlások közül az egész országban – hangzott el azon a táblaavató ünnepségen, amit a Polgári Hódmezővásárhelyért Alapítvány, a Vitézi Rend Délmagyarországi Székkapitánysága és a Szövetség a Városért Egyesület szervezett a Nagy Dezső orvos egykori tanyájánál.
- Mártírjaink emléke csak akkor marad fenn intő példaként az elkövetkező nemzedékek számára, ha mi úgy adjuk nekik tovább, ahogy valóban történt a legyilkolásuk és az okokat, amelyeket azóta többször is próbáltak félremagyarázni, teljes valójában megismertetjük velük – mondta beszédében Détár Zoltán vitézi hadnagy.
Raboltak, randalíroztak
- 101 éve, április 30-án szállta meg először a román hadsereg Hódmezővásárhelyt. Több száz vagonnyi gabonát és lisztet raboltak el, több ezer élő állatot hajtottak el. Leszerelték a világhírű Kalmár rostagyárat. Tornyai János festőművész több mint 700 festményét és rajzát is magukkal vitték. A gimnázium épületét istállónak használták. Randalíroztak benne, lóháton közlekedtek a folyosókon és a lépcsőkön – idézte fel a vészterhes időszakot beszédében Bálint Gabriella önkormányzati képviselő.
- Nem sokon múlott ebben a vészterhes időszakban, hogy Hódmezővásárhely és Makó is román terület le legyen. Ezt egy katonai térkép is bizonyítja. Hogy a román mundért ki vette fel, katonaszökevény, hazaáruló, vagy közönséges bűnöző, mindegy volt. Egy volt a lényeg, hogy a megszállók érdekeit szolgálja.
Berényiék iszonyatos aljasságokat műveltek
Bálint Gabriella arról is beszélt, hogy a román csapatok második alkalommal 1919 júliusában érkeztek vissza Hódmezővásárhelyre. Ekkor bukkant fel Berényi László.
- Egy csavargó volt, aki erre az időszakra román tiszthelyettesi egyenruhába bújt. Ahogy teltek a napok, mindig nőtt a rangja és a hatalma is. Néhány nap múlva a jelenlegi vívócentrum épületére kiírta, hogy ez a városi rendőrparancsnokság. Iszonyatos aljasságokat műveltek segítőtársával, Nagy Géza fényképészlegénnyel, maguk mögött tudva a román katonákat. Túszokat ejtettek, váltságdíjat szedtek, rengeteg értéket raboltak el. Amikor a hely kicsinek bizonyult, a foglyokat a városházára terelték át.
Bálint Gabriella utalt rá, a románok indulatai mögött, vagyis amiért hagyták a megtorlást, egy hamis jelentés állt, ami arról szólt, hogy a visszavonuló román csapatokat a vásárhelyi nép oldalba támadta, több tisztet felkoncoltak.
Az utcán tartózkodók közül is többeket a menetbe kényszerítettek.
- Berényi 1919. július 25-én délelőtt indította el román segédlettel, 40 katonával az ártatlan embereket. Az utcán tartózkodók közül is többeket a menetbe kényszerítettek, aminek két nő is tagja volt, de őket végül elengedték. Három férfit azonnal kivégeztek, a többieket leterelték a ház pincéjébe. Összesen 56 ártatlan mártírt mészároltak le, a vásárhelyiek mellett 1 kunszentmártoni és 9 ismeretlen férfit.
Az egykori adatközlők szerint még a sírjukat is az elhurcoltakkal ásatták meg.
A román tömegmészárlás mártírjaira emlékeztek Vásárhelyen. Fotók: Kovács Erika