Lencsevégen az utca művészete – Galéria

A Szegedi Biológiai Központ biológusának figyelme egyetemista korában kezdett komolyabban a fotóművészet felé fordulni, azóta is aktív tagja a Szegedi Fotóklubnak.

Szabados László szívesen kapja lencsevégre az emberi kéz által érintett tájat, továbbá immár tizenöt éve az utcai művészet értékhordozó alkotásait.

– Biológusként gyakran járok külföldi konferenciákra, melyek során nem csak az utazási katalógusokban szereplő műemlékeket, múzeumokat látogatom előszeretettel, ha van egy kis időm, hanem felkeresem az utcai művészet falfestményeit is – mondta.

Fotózott már graffitiket többek között Dél-Amerikában, Németországban, Belgiumban, Franciaországban, Észtországban, Spanyolországban és a hazánkkal határos országokban is.

A szegedi Grand Caféban pénteken nyílt kiállításának képei a madridi utcai művészet színpompás, rejtett tartalmakat hordozó értékeit tárják a nagyközönség elé.

– Találhatók köztük vizuálisan nagyon érdekes, jól megkomponált nonfiguratív alkotások, valamint olyan művek is, melyek politikai vagy társadalomkritikát fogalmaznak meg. A környezetvédelem, az erőszak-ellenesség, a migráns-kérdéskör és a szerelem témája is megjelenik a művekben – részletezte.

A kiállító a graffitire korántsem a rongálás művészeteként, sokkal inkább kortárs, városi népművészetként tekint. Hangsúlyozta: külön kell választani az értékhordozó falfestményeket a házak falát elcsúfító tag-ektől és egyéb firkálmányoktól.

– Engem az érdekel, ha valakinek van művészi mondanivalója, és azt felviszi a falra. Az a baj, hogy a graffiti szó nálunk összemossa a rongálást és a valódi utcai művészetet – fejtette ki.