Senkinek sem kell a birka gyapjú – pénzt alig kapni érte, szabadulni is nehéz tőle

– Mit csináljak a lenyírt több köbméternyi birkagyapjúval? Eladhatatlan, ráadásul a szeméttelep sem veszi át. El sem tudom égetni, mert egyrészt nem ég el, másrészt nagyon szennyezi a levegőt. A vadlerakó nálam szóba sem jöhet, mi legyen a gyapjúval? 2020-ban Magyarországon itt tartunk. A gyapjú a barátomé, aki megkért, segítsek neki megszabadulni tőle, de úgy tűnik, nincs megoldás. A gyapjúszövetet átveszi a sándorfalvi szeméttelep, de a gyapjút nem. Itt feladtam – kereste meg lapunkat olvasónk.

– A hulladékudvar nem veheti át a birkagyapjút, mert nem lakossági szelektív anyag. Az EWC-kód szerint nem tartozik az engedélyezett, átvehető hulladékok körébe – mondta megkeresésünkre Koltainé Farkas Gabriella. A Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója hangsúlyozta, ha olyan hulladék kerül be a telepükre, amely az engedélyükben nem szerepel, súlyos büntetéssel kell számolniuk. Hozzátette, ez nem lakossági hulladék, a depón engedély hiánya nélkül nem fogadhatják be, valószínűleg az ATEV tudja átvenni.

Felhívtuk az ATEV központi call centerét, ahol megkérdeztük, Hódmezővásárhelyen átvennék-e a gyapjút. A vonal túlsó végén a hölgy udvariasan türelmet kért, majd egy perc múlva visszahívott. Azt mondta, nem tudják átvenni, nem olyan a technológiájuk. Ezt jóval megelőzően kérdéseinket e-mailben természetesen hivatalosan is feltettük, de a választ csak később kaptuk meg.

– Az ATEV Zrt. szóban tájékoztatta a gazdát a megoldási lehetőségekről, aki végül nem igényelte a gyapjú leadását. A további kérdései az ATEV Zrt. olyan üzleti adatait érinti, melyek nem publikusak – írták. Információink szerint 40-50 forint körüli összeget kellett volna fizetni a gazdának kilónként, hogy szabaduljon a gyapjútól.

– Annyira alacsony a gyapjú felvásárlási ára, hogy többe kerül levágatni az állatok bundáját, mint amennyit kapnak érte – írtuk szűk három hónappal ezelőtt. Az ásotthalmi Fackelmann István azt mondta, gyakorlatilag eladhatatlan. Azt viszont nem érti, ha 8970 évig jó volt a gyapjú, akkor most ebben az utolsó 30 évben miért nem. A hetvenes években a gyapjú a birkatartás költségének a felét fedezte, mára jó, ha az öt százalékát.

Egy szatymazi gazda arról számolt be, hogy idén tavasszal Szentes mellett átvették volna a gyapjút 100 forint körüli kilós áron, de többe került volna az üzemanyag. Hozzátette, nem az átvevők a hibásak, hanem a piac.