Tetemes mennyiségű, 100 ezer köbméternyi iszap lehet a mederben

A Délikert városrész határában, Klebelsberg-telep és Gyálarét között húzódik az ország egyik leghosszabb Tisza-holtága. A Gyálai Holt-Tisza város felőli része régóta bűzös víz. A halott vízben az olaj- és a fémszennyezés is sokszorosan meghaladja a határértékeket. A két városrész lakói évtizedek óta várják a holtág újjászületését. Az utóbbi néhány évben legalább tucatnyi lakossági fórumot szerveztek mindkét településrészen, majd két éve elérhető közelségbe került a terület szakszerű rendezése.

Felgyorsultak az események

A 2018-ban megkapott engedély értelmében a holtágból kitermelt, szennyezett iszapot Gyálarét határában, mintegy 8,5 hektáros területen tervezik a rehabilitációs munkálatok során szabályosan, szakszerűen leteríteni. Vizsgálatok tucatjait végezték el a szakemberek, mintákat vettek a holtág medrének több méter vastag iszapjából és a talajvízből. A napokban egy Pilot-teszt során három helyről emelnek ki, összesen ezer köbméter iszapot. A kötelező hatósági vizsgálatok mellett előzetesen megvizsgálták a várható bűzhatást is, arra jutottak, hogy a szag a tesztek során nem lesz számottevő.

Szigorúan betartják a szabályokat

A teszt célja a megfelelő módszer kiválasztása a kármentesítésre. A szakemberek ennek segítségével meghatározzák, melyik biológiai módszer lesz a legalkalmasabb a tetemes mennyiségű – 100 ezer köbméternyi – szennyezett üledék megtisztítására.

– A kivitelező elvégezte a kezelőterület és több mintavételi hely geodéziai kitűzését. A környezeti elemek tekintetében, az alapállapot felmérésének részeként, az akkreditált levegőtisztaság-védelmi immissziós és bűzméréseket is befejezték. Az eredményeket megküldték a környezetvédelmi hatóságnak – mondta lapunknak Kozák Péter, az ATIVIZIG igazgatója.

A kezelőterület mederelzárását elkészítették, jelenleg a mederszakasz víztelenítését végzik. A víztelenítéshez kapcsolódó gyűjtő drének és akna kivitelezése megtörtént. A kezelőtér a víztelenítést követően alakítható ki, ezután tudják megkezdeni a biodegradációs próbákat. A biodegradáció az érintett anyagok baktériumok általi lebontását jelenti. A szakemberek hamarosan baktérium-oltóanyagokkal, enzimekkel és szennyezőanyag hozzáférést javító anyagokkal kísérleteznek.

Két módszerrel kísérleteznek

A mintavételi területeket munkagépekkel előkészítették, két kitermelési helyen kétfajta víztelenítési technológiát próbálnak ki a szakemberek.

– Az első mintavételi helyen azt vizsgálják, hogy amennyiben a holtág partján kerülne víztelenítésre az iszap, annak vízleadó-képessége hogyan alakul, mennyi idő alatt válik szállítható állagúvá. A második mintavételi helyen az iszap víztelenítéséhez használni kívánt, az erre a célra kialakított úszó műtárgyat a mederben telepítették le. Ezzel a technológiával a kotrási iszap víztelenítése a mederben történhet – tette hozzá a szakember.

Az elvégzett víztelenítési technikák összevetése alapján megtervezhetővé válik a kármentesítés technológiája. A területeket kialakították, ha az időjárás megfelelő marad, az iszapminták kitermelése napokon belül megkezdődhet.