Ne posztoljunk sokat a gyerekről

A legtöbb gyereknek már 2 éves kora előtt van egyedi online személyisége, sőt negyedükről hamarabb készül online tartalom, mint ahogy megszületne. A gyerekek biztonsága érdekében tartott előadást szülőknek az IH Rendezvényközpontban Gyurkó Szilvia gyermekjogi szakértő. A szakember lapunknak elmondta, a tartalmak, amelyek a gyerekről megjelennek, letölthetők, megoszthatók és kereshetők, ráadásul ma már olyan fejlettek az arcfelismerő rendszerek, hogy a kisgyermekkorban készült fotó összeköthető a gyerek 20 éves arcával.

Bizalmi válság

– Nem célszerű ilyen helyzetbe hozni a gyerekünket, hiszen ha elmegy egy állásinterjúra, akkor a posztolások miatt akár 0 éves koráig vissza tudnak keresni róla mindent. Éppen ezért kell a szülőknek tudatosan használni a médiát, és csakis azokkal megosztani szűk körben a fotókat, videókat, akik személyesen is ismerik a gyereket. Így lesz legkisebb lábnyoma a digitális világban, az online személyiségét pedig saját maga tudja kialakítani. Ha a gyerek nem vesz részt ennek kialakításában, akkor az később komoly konfliktusokhoz vezethet. Ha tizenévesen szembesül azzal, hogy mit töltöttek fel róla a beleegyezése nélkül, akkor bizalmi válságot, nehezített kötődést alakít ki a legnehezebb életszakaszban, a kamaszkorban – mutatott rá.

Szexuális bántalmazás

Kiemelte, egyre több olyan helyzet van, amikor fiatal felnőttként be is perelik a szüleiket, ha nem jutnak dűlőre, hiszen sokkal több jog illeti meg őket, mióta az adatvédelem jelentősen átalakult.

– Jó lenne, ha nem lenne evidencia a szülőknek, hogy mindent megosztanak automatikusan, hiszen akár pedofilok áldozataivá is válhatnak ezáltal a gyermekeik. Nehéz helyzet, amikor azt mutatjuk meg, hogy milyen következményekkel járhat egy fürdésről megosztott fotó, vagy amikor a rendőrség szembesíti őket azzal, hogy a Balaton-parton meztelenül fut­­kározós videó felkerült egy pedofilhálózatra. Nagyon nehéz megélni, ha kiderül, hogy valaki az ilyen videókra, fotókra maszturbál, mert ezzel szexuális bántalmazás éri a gyereket – emelte ki. Gyurkó Szilvia hangsúlyozta, jó lenne, ha mielőtt bármit is feltöltenének a közösségi oldalakra a felnőttek, átgondolnák, hogy ők fordított helyzetben örülnének-e, ha róluk ilyen dolgok jelennének meg.

Jogi következmény

Beszélt arról is, hogy a fiatalokat is meg kell tanítani arra, hogy mire érdemes használniuk az okoseszközöket, mert nem tudják, hogy egy-egy kommentnek vagy bejegyzésnek milyen büntetőjogi következményei vannak.

– Amikor az iskolákban tartunk előadást, akkor nagyon le­­döbbennek, hogy amit csinálnak, az rágalmazásnak, becsületsértésnek, netán zsarolásnak minősül. Elmúltak 14 évesek, de sosem hallottak ezekről, pe­­dig a közösségi oldalon való posztolásnak és hozzászólásnak ugyanúgy szabályai vannak, mint az autóvezetésnek. Ha valakinek nincs jogosítványa, akkor nem engedem vezetni, így kellene lenni ennek az okoseszközökkel és az internettel is. Amíg nem tudják a szabályokat, addig ne használják – zárta a beszélgetést Gyurkó Szilvia.