Elhunyt Lakatos Zoltán, nagybőgő művész

Középfokú tanulmányait a szegedi zeneművészeti szakiskolában végezte Vadász Ilona növendékeként, diplomáját Saru Károlynál szerezte a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola debreceni tagozatán. 1983-ban vették fel a Szegedi Szimfonikus Zenekarba. Egész pályáját ennél az együttesnél töltötte, számtalan sikert aratva Szegeden kívül jelentős hazai koncerttermekben, Európa sok országában, valamint Brazíliától Tajvanig a világ számos pontján.

– Nagyon szeretetreméltó ember volt, soha senkinek nem ártott. Sok éves szólamvezetői működése alatt baráti módon, de következetesen irányította a bőgősöket, ennek eredményeképpen szólama szakmailag kiváló, fegyelmezett és összetartó volt. Ki fog ezentúl játszani a hangszeren, melyet méreteinél fogva nem dédelgethetett, viszonyuk mégis szemlátomást bensőséges volt? – kérdezte az igazgató, aki hozzátette: Lakatos Zoltánt nem jó egészségi állapotban érte a fertőzés, és talán túl későn fordult orvoshoz. Ez összefügghet azzal, ahogy élt: nem akart másoknak gondot okozni.

– A zenekar közösségében megbecsüléssel és szeretettel övezett pályát mondhatott magáénak. Irányában senki nem volt ellenséges, gonosz. Nem érték bántások, mindenki szerette. Persze, könnyű volt szeretni, mivel ő is így fordult a környezete felé. Idős édesanyja gyászolja, saját családot nem alapított. Mi kaptuk tőle a szeretetet, amit más a párjára, gyermekeire sugároz, és mi leszünk azok, akik emlékét ebben a szeretetben fogjuk megőrizni – búcsúzott Gyüdi Sándor.