Mi a nő ma? – Előadáscsokorral ünnepelték a nőnapot

A nyitóelőadásban első királyunk felesége életútjának ismertetésén keresztül mutatta be Kovácsné Faltin Erzsébet, hogy férje biztos támaszaként milyen jelentős mértékben járult hozzá Gizella ahhoz, hogy Szent István véghez tudta vinni az államalapítás művét.

Szerető támasz

Biztos bástyaként állt férje mellett mind a törzsfőkkel zajló, több évtizedes hadakozás, mind a római-katolikus hit terjesztése tekintetében.

– A népet templomépítésre kötelezték, az ők maguk emelte katedrálisokhoz, kolostorokhoz az egyház a misekönyveket, iratokat adta, minden mást a királyné állt saját vagyonából. Fogadta a külhoni követeket, vendégeket. Férje távolléte esetén alázattal igazgatta az ország belügyeit, de soha nem döntött István előzetes jóváhagyása nélkül – magyarázta az előadó.

Hangsúlyozta, Gizella királynő élete, ereje, hűsége, családi és uralkodói kiválósága példaértékű minden nő számára. Kiss-Rigó László, megyés püspök fővédnökségével, a Civil Szeretet Kurázsi Társaság kezdeményezésére több mint tíz éve szorgalmazzák a szentté avatását.

Optimizmus és életöröm

A meghatározó magyar királynék után napjaink női hősei kerültek fókuszba. Dobó Mariann előadásában követendő példaként említette Keleti Ágnes ötszörös olimpiai bajnok tornász életútját, aki nemrég ünnepelte századik születésnapját.

– Mikor megkérdezték tőle, hogy mi a hosszú élete titka, azt felelte: az optimizmus és az életigenlés.

Származása miatt a német megszállás alatt – noha magyar bajnok tornász volt – eltiltották minden sporttevékenységtől. Ennek ellenére futással tartotta karban magát, majd a vészkorszak után újra edzésbe állt. 27 évesen olimpiára készült, az utolsó edzések egyikén azonban megsérült, így újabb négy év kemény edzés következett. 1952-ben, 31 évesen olimpiát nyert, közben készült a civil életre, végezte a Testnevelési Főiskolát. 35 évesen négy olimpiai aranyérmet is szerzett Melbourne-ben.

Kiváló példa arra, hogy krízishelyzetben is lehet célt kitűzni, és megvalósítani azt – részletezte.

Ki a nő ma?

Jeneiné Maglóczki Stephanie előadásában a folyamatosan változó női szerepek paradox jellegét emelte ki. A 18. század még a feleség, mint otthonteremtő anya fontosságát hangsúlyozta, a 19. század közepétől komoly harcokat indítottak a nők választójogának elfogadtatásáért, az első világháború pedig már a nőktől is a férfiakra jellemző helytállást követelt.

1953-ban New Yorkban a nők politikai jogaként deklarálták a szavazati és választhatósági jogot, amelynek csúcseredménye az 1979-ben elfogadott egyezmény volt, amely megtiltotta a nőkkel szembeni megkülönböztetés bármely formáját.

– A legújabb megközelítés, a gender attitűd mintegy diszkreditálja a nők szerepét. Eltekint attól is, hogy élettanilag is más a férfi és a nő – részletezte a specifikus női szerep elérvénytelenedésének aktuális kérdését.