2021.03.12. 11:52
Térképen az özönnövények
Mindenki számára elérhető, látványos térképeken mutatják be a Szegedi Tudományegyetem kutatói a leggyakoribb hazai özönnövények előfordulását, amelyek inváziójának problémája természetvédelmi és egészségügyi szempontból is jelentős.
Szilassi Péter: Az özönnövények visszaszorításának első lépése annak felmérése, hogy mekkora a baj.
Fotó: SZTE
Az özönnövények térhódítása az utóbbi évtizedekben egyre nagyobb környezeti és természetvédelmi problémát jelent a Kárpát-medencében, amely csökkenti az őshonos fajok élőhelyét, ezáltal a biológiai sokféleséget. Számos özönfaj pollenje allergén hatású, így a folyamat közegészségügyi jelentősége is számottevő.
Első lépés
A probléma súlyosságát jól mutatja, hogy egyes felmérések szerint ma a biológiai invázió a magyar természetvédelem legnagyobb kihívása.
– Ha szeretnénk megőrizni a biológiai sokféleséget a Kárpát-medencében, ha azt szeretnénk, hogy unokáink ne csak botanikus kertben lássanak őshonos fajokat, akkor tennünk kell az inváziós fajok visszaszorítása érdekében. Ennek első lépése annak felmérése, hogy mekkora a baj – mondta Szilassi Péter, a Szegedi Tudományegyetem docense, aki annak a kutatásnak a vezetője, amelyben mindenki számára elérhető, látványos térképeken mutatják be a leggyakoribb hazai özönnövények elfordulását az SZTE kutatói.
Gócpontok azonosítása
A Geoinformatikai Természet- és Környezetföldrajzi Tanszék munkatársai által létrehozott webtérképen azonosítani lehet hat özönnövény fertőzési gócát, valamint a fajok terjedési útvonalait.
A közönséges selyemkóró, a keskenylevelű ezüstfa, az aranyvessző, a gyalogakác, a mirigyes bálványfa és a fehér akác országos előfordulását bemutató adatbázis adalékul szolgál olyan prognózistérképek kialakításához, amelyeken azonosítani lehet az invázióval legveszélyeztetettebb, védett természeti területeinket.
Folyamatos frissítés
Az Inváziós Növényfajok Országos Térinformatikai Adatbázisa nyilvánosan is elérhető a www.geo.u-szeged.hu/invasive oldalon. Az SZTE vezetésével és az Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani és Agrokémiai Intézetének közreműködésével létrejött kutatócsoport tagjai saját és természetvédelmi civil szervezetek terepi adatgyűjtéseivel, valamint az Agrárminisztérium Természetmegőrzési Főosztálya által szolgáltatott adatokkal folyamatosan frissítik az adatbázist.