Kiss István bognármester készítette

2021.04.19. 16:15

Fülöp herceg makói fogata a mai napig megtalálható a Buckingham palotában

A hétvégén temették el Fülöp herceget, akiről sokan tudják, hogy a fogathajtás szerelmese volt – azt viszont kevesen, hogy ennek révén Makóhoz is kötődik. Szikszai Zsuzsanna múzeumigazgatótól megtudtuk, egy neves makói bognármestertől, Kiss Istvántól vásárolt egy nagyatádi kocsit, ami mind a mai napig megtalálható a Buckingham palota kocsiszínében.

Szabó Imre

A nagyatádi lovaskocsi.

Fülöp, Edinburgh hercege, Erzsébet királynő férje szenvedélyes fogathajtó volt, a Nemzetközi Lovasszövetség elnöki tisztét is betöltötte. Több világbajnokságon elindult, Magyarországra is több alkalommal ellátogatott.

Rajthoz állt 1978-ban Kecskeméten, Szilvásváradon pedig többször is.

Makón nem járt soha, de mégis kapcsolatba került vele egy bognármester révén, akitől úgynevezett nagyatádi kocsit vásárolt – tudtuk meg Szikszai Zsuzsannától, a makói múzeum igazgatójától. A „Nagyatáder” elnevezés Móra Ferenctől származik, ő illette ezzel a Makóhoz kötődő kocsifajtát. A nagyatádi kocsit persze nem minden bognár tudta elkészíteni, csak az, akinek volt megfelelő fája.

A nagyatádi kocsi.

A nagyatádi kocsikat az 1920-as években kezdték gyártani. Manapság fogathajtók használják, és olykor falunapokon láthatunk még néhányat.

Kiss István bognármester citerákat is készített.
Archív fotó: Szabó Imre

Az 1931-ben született Kiss István makói bognármester 1978-ig készítette feleségével együtt a nagyatádereket. Az egész országban ismerték nevét és munkáinak minőségét. Évente általában egy vagy két kocsit tudtak elkészíteni, többségüket Amerikába, Németországba, Franciaországba, Angliá­­ba szállították. Fülöp herceggel egy Budapest melletti vásáron találkoztak.

Ők akkor nem is figyelték, ki nézegeti a kocsijukat. Pista bácsi felesége, Erzsike azt mesélte, két férfi jött oda, kérdezgettek róla, fel is ültek rá, kipróbálták.

Azt később, a kereskedelmi ügyintézőtől tudták csak meg, hogy Fülöp herceg volt a vevő. Pista bácsi idős korára el­­vesztette a szeme világát, de a munkakedvét nem. Citerákat ké­­szített a kocsikról megmaradt fahulladékokból, ebben a munkában is a felesége támogatta, segítette. Néhány darabot a festett citerákból mindmáig őriz a makói múzeum. Akkoriban – 2012 decemberében – mi is meglátogattuk, és a kedvünkért még játszott is az egyik citeráján.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában