Gyerekekről, édesanyákról szólt a vasárnapi szentmise – Galéria

– Az édesanyák számára a legfontosabb szóban, érzelemben és gesztusokban megőrizni a kapcsolatot a gyermekkel úgy, mint a születést megelőző kilenc hónapban. Ahogy nő a gyermek, lekopik a szóról az édes, marad az anya, a kamasz azt mondja, ősöm, de a legnagyobb tragédia, amikor nem mond semmit – kezdte a vasárnapi szentmisét Benyik György, a Tátra téri Szent Gellért templom plébánosa.

Nem csökkent a babakocsi-forgalom

– Bevallom őszintén, azért nagy öröm a mai nap számomra, mert úgy látom, a járvány miatt megszakadt kapcsolat kezd helyreállni. Az is nagy öröm, hogy nem csökkent egyházközségünkben a babakocsi-forgalom és sokan vannak, akik miután életet adtak, újra itt vannak – folytatta gondolatait a plébános, majd szólt a gyülekezetet egyik tagjáról, egy családról, ahol a közelmúltban született meg a tizedik gyermek.

Szerető kapcsolat

– Annak is örülök, amikor ebben a templomban a kicsik elkezdenek randalírozni, nem a liturgia kereteinek megfelelően viselkedni, akkor a nagymamák úgy kezelik őket, mint a saját unokájukat – fogalmazott a plébános, majd azt mondta, egy édesanya azon munkálkodik, hogy a szerető kapcsolat, ami elindította az életet, meg ne szakadjon, ilyen az Isten iránti kapcsolatunk is, de érzéseinket nem mindig tudjuk megfelelően kifejezni.

– Ha az ember mindig olyan őszintén ki tudná fejezni a szeretetét, mint egy kutya, akkor jobb hely lenne a világunk – mondta.

Bizonyítottak a gyerekek

Benyik atya az anyák napjáról szólva elismerte, hogy a beszéd, az általa elmondottak hatékonyságára a gyerekek szoktak rácáfolni, és ez most is így történik majd a mise végén. Az áldozás után arra kérte a gyerekeket, hogy maradjanak elöl.

– Most kell bebizonyítani, hogy ti sokkal hatásosabban végzitek a köszöntést, mint a plébános – mondta, majd énekkel, verssel köszöntötték szüleiket a gyerekek, akik aztán egy szál virágot adtak át az édesanyáknak. Zárásként nem egy evangélista, hanem Anatole France francia író szavaival búcsúzott a plébános:

– Egy nő addig szép, ameddig szeretik. Én pedig szerénytelenül hadd tegyem hozzá, egy férfi is.

Görögországba nyúlik vissza

Az anyák megünneplésének története az ókori Görögországba nyúlik vissza. Akkoriban tavaszi ünnepségeket tartottak Rheának, az istenek anyjának, és vele együtt az édesanyák tiszteletére. Az anyák napja világszerte megünnepelt nap, amelyen az anyaságról emlékezünk meg. A különböző országokban más és más napokon ünneplik, Magyarországon május első vasárnapján.