Édes retró nyaralás: párizsi kocka, kojak nyalóka, krumplicukor

Valószínűleg nem volt elég édes az életünk, legalábbis erre gondoltunk ebéd után, így elkezdtünk beszélgetni a régi csokoládékról, cukrokról, rágókról és szörpökről. Azon nem csodálkoztunk, hogy a 40-es, 50-es és a 20-as, 30-as korosztály között látszatra mély szakadék húzódott a témában.

Gyerekkorunk ízei

Mindenki a saját gyermekkorára esküdött: a nyugdíjhoz közeledők a Sportszeletet, a Piros mogyoróst, a Melbát és a Párizsi kockát, a Zizit, a franciadrazsét és a Duna-kavicsot emlegették inkább, azoknak az ízeit érezték a szájukban. Ehhez képest a fiatalabb titánoknál a Boci csoki, a cigirágó, a golyórágó és a Negro volt visszatérő emlék és íz.

Bevásárolunk

Éppen ezért úgy döntöttünk, „nyakunkba vesszük” a Szeged Nova bevásárlóközpont édességsorát, és felkutatjuk a ma már retrónak számító finomságokat.

Mennyit és milyeneket kapunk majd? – kérdezgettük egymástól. Meglepő módon viszonylag sokfélét találtunk az idősebb és a fiatalabb kollégák gyerekkorából is, viszont tágra nyílt szemmel kellett kutatnunk, mert a legtöbb retró édességet a polcok, a gondolák aljára helyezték. Vajon milyen megfontolásból?

Beszerző párosunk idősebb generációt képviselő férfi tagjának eszébe jutott minderről Hofi Géza egyik ismert poénja, melyben a legendás humorista azt taglalta, miért teszik a polcokon szemmagasságba a „kétdekás” italokat, alulra pedig a feleseket. Az indok szerinte: „a dolgozó nem hajol meg”. Mi megtettük.

A keresgélés, a gyűjtés közben egy ifjú vásárlóval is beszélgettünk. Kovács Annamária elmondta, a Duna-kavicsra, a franciadrazséra és a gyógycukorkára, a Negróra emlékszik.

– Sajnos szeretem is őket – tette hozzá nevetve. A pénztáros megküzdött a furcsa csomagolásokon lévő vonalkódokkal – például a téli fagyiéval és a Kojak nyalókáéval –, miközben nosztalgiázva elárulta: a dianás cukor, a krumplicukor és a Piros mogyorós volt a kedvence.

Kóstolás, teszt

A szerkesztőségbe visszaérve kóstolót, tesztet tartottunk – egy asztalra ízlésesen megterítettünk a finomságokból –, mert mindannyian kíváncsiak voltunk arra, hogy az ízük megegyezik-e, hasonlít-e arra, ami emlékeinkben él, amit gyerekként éreztünk, és azóta is a szánkban van.

Nem akarunk és nem is szeretnénk diszkriminálni, de az idősebbek szemének csillogásán látszott, ezek az édességek valóban gyermekkorukba repíti őket vissza.

Valósággal megfiatalodtak. Ebben segített az is, hogy pár termék még a 40-50 évvel ezelőtti csomagolásban is kapható, például a Boci csoki, a Melba és a Párizsi kocka, a krumplicukor, a Kojak nyalóka, a Szerencsi csoki, és a várakat és betűket ábrázoló falatnyi (maximum kettő) csokoládék.

– Hm, a pehelycukor még mindig ugyanolyan. Jaj, a váras csoki! Azt nagyon szerettem, meg is eszem a cseszneki várat. Szuper! Most is ugyan­olyan finom, mint anno volt, de a töltetlen kemény cukorkának málnaíz helyett csak cukoríze van – értékelte a retró termékeket főszerkesztőnk, Gidró Kriszta.

Rendőrségi újságírónk, Suki Zoltán – talán nem véletlenül… – először a Kojak nyalókát szúrta ki magának. Majd rögtön folytatta:

– Hú, van Duna-kavics is!

Fotós kollégánk, Kuklis István, aki próbálta megörökíteni az eseményeket, megjegyezte: a Zizi horgászcsalinak is nagyon jó.

Értékelés, kritika

Egyöntetű vélemény volt, a téli fagyi már csak árnyéka önmagának – télen az árnyék is kisebb… –, manapság már egy valamirevaló hóember vagy Mikulás sem enné meg. A fiatalabbak szerint is sokat romlott ízben, pedig diákként sokat ettek belőle, hiszen a suliban kapott mikuláscsomagnak mindig ez volt az egyik fő eleme.

A sorból az egyik fajta banános csoki sem maradhatott ki, amelyről az az „ítélet” született: a majmok is csak odébb piszkálnák.

– Ennek régen is és most is ugyanolyan az íze. Mindegy, hol veszem, Szerbiában vagy Magyarországon, egyforma – mondta Balázs Andrea online újságíró-szerkesztő, a fiatalabb generáció egyik képviselője.

És az italok

Az egykori régi italmárkák közül még ma is a polcokon van a Piroska szörp, és jelentjük: Ági (is) van! A mai fiataloknak is ismerősen cseng a Márka márka, de csak kevesen tudják közülük, hogy anno csak kétfajta létezett: szőlő és meggy. A szőlőízesítésű üdítők sorát erősítette még a Traubisoda, amely szintén kapható a boltokban, így a mai gyermekek is idézhetik az akkori reklámot: Traubit akarunk! Traubit kérünk!

Amit ma is megvehetünk

A teljesség igénye nélkül még ma is kapható Zizi (többen is gyártják), pehelycukor, töltetlen kemény cukorkák, Duna-kavics, franciadrazsé, Melba és Párizsi kocka, Boci csoki, Piros mogyorós, Kojak nyalóka, dianás cukor, cigirágó, golyórágó, váras és betűs csokoládék, a nyúlós medvecukor, a krumplicukor, Szerencsi csoki, Negro, Sportszelet, Kapuciner, tejkaramella, Lottó és Szamba szelet, banános csoki, téli fagyi, szőlőcukor, négercsók, Ági és Piroska szörp, Márka és Traubisoda. A következő generációk, 30-40 év múltával, vajon mennyivel találkozhatnak még?